- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.12.3.2. Egyénre szabott tanítás-tanulás – Egyéni tanulási utak – Önszabályozó tanulás
A tanulási keretrendszerek az online térben való tanulás eszközei. Lehetővé teszik a távoktatás szervezését és lebonyolítását, jól használhatók a blended (kevert) tanulásban, de alkalmasak a helyszíni (tantermes) szervezésű képzések, foglakozások kiegészítésére is. Alkalmasak kisebb és nagyobb létszámú csoportok projektjeinek megvalósítására és projektek közötti együttműködésre; alkalmasak kiscsoportos, de akár egyéni tehetséggondozó foglalkozások szervezésére, mentorálásra, tutorálásra is. A tanulásszervezés kialakításakor célszerű figyelembe venni a célcsoport tehetségígéret és tehetséges tanulók tanulási orientációját (Balogh, 2004), tanulási stílusát (Szitó, 1987), kreativitásának becsült mértékét (Tóth L. és Király Z., 2006).
A tanulási keretrendszerek (pl. Moodle, ILIAS stb.) segítségével olyan tanulási környezetek alakíthatók ki, amelyek a tanítás és a tanulás minden elemét támogatják:
Támogatják a befogadás, az alkotás és az együtt alkotás modellek szerinti tanulásmegközelítéseket. Hozzájárulnak az aktív, együttműködő, gondolkodó és tanulni tanuló diák hatékony ismeretszerzéséhez (MacGilchrist, Myers és Reed, 2011).
Támogatják a „tanulásközpontú” motivációs állapot elérését, amelynek célja a képesség növelése. A diákok diagnosztikus, formatív és szummatív értékeléssel nyomon követik saját tanulásukat, fejlődésüket. Egyéni tanulási utakat alakíthatnak ki, szabályozhatják tanulásukat.
Támogatják az adaptivitást, az egyénre szabott tanítást és tanulást. Lehetőséget adnak a differenciálásra, öndifferenciálásra, így egyaránt alkalmasak tehetséggondozás és a tehetséggel összefüggő, fejlesztendő oldal támogatására, felzárkózásra.
Lehetőséget adnak a gardneri képességterületekhez kapcsolódó, különböző intelligenciákra alapuló tanulás beépítésére. Multimédiás tartalmakkal lehetővé teszik: a vizuális, hallás-, mozgásérzet útján, továbbá nyomtatásorientált, interaktív és kombinált módszerekkel történő tanulást.
Az egyetemes tervezés szemléletével készült keretrendszerek infokommunikációs akadálymentesítéssel támogathatják különböző igényű felhasználók tanulását. Egyenlő esélyt biztosítanak a tananyagtartalmak eléréséhez és a tanuláshoz a látás- és halláskárosultak, mozgásszervi fogyatékkal élők, eltérő információfeldolgozású (pl. diszlexia, diszkalkulia, diszgráfia stb.) felhasználóknak.
Következő fejezet: >>> 2.6.12.3.3. Tehetségvesztés csökkentése informatikával