2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6. Főbb tehetségterületek
2.6.1. Mi a „terület”, és miért fontos ezt figyelembe vennünk a tehetséges személyek fejlődése és fejlesztése szempontjából?
2.6.1.1. A terület fogalmi tisztázása, és ennek jelentősége a tehetségtudományban
2.6.1.1.3. A domain és a field – a tudásterület és a szakmai terület – megkülönböztetése Bourdieu szociológiai és Csíkszentmihályi kreativitási rendszermodelljében
Az 1980–90-es években két kimagasló jelentőségű társadalomtudós is élesen szétválasztotta egymástól a domain és a field fogalmát. Bourdieu (1996) felfogásmódja szerint a domain gondolatok, tudássémák rendszere, míg a field az a szociális tér, amely lehetővé teszi, hogy különféle technikákkal ezt a társadalmak egyes, érdekérvényesítési előnyben lévő vagy éppen arra törő csoportjai kisajátítsák, kulturális tőkét kovácsolva belőle maguknak, míg másokat ugyanezen a módon hátrányos helyzetekbe szorítsanak. Csíkszentmihályi (Csikszentmihalyi, 1988) domainnek nevezi a tudás egy csoportjához köthető elméletek, eszközök, célok, értékek, gyakorlatok, szabályok és szimbólumok rendszerét, amelyek a szenzomotoros és a kognitív rendszer valamely elkülöníthető csoportjára épülnek. A szimbólumok szerepe Csíkszentmihályinál különösen fontos, mert ezek teszik lehetővé, hogy a tudás adott területe személyek és generációk között megőrződjön, kommunikálódjon, átöröklődjön. Ugyanakkor fieldnek Csíkszentmihályi az adott tudásterület gyakorlatközösségének egész rendszerét érti, mindazon személyeket, intézményeket, akik a domaint valamilyen módon képviselik, kezelik, befolyásolják. Ide tartoznak például a domain kutatói, oktatói, a terület policyjának szakemberei, a folyóiratok, a versenyek, a szakmai szervezetek és ezek tagsága és vezetősége, az adott területet népszerűsítő eszközök, személyek és még számtalan minden és mindenki más. A field terén Csíkszentmihályi különösen nagy jelentőséget tulajdonít az úgynevezett kapuőröknek, akik szakmai tudásuknál, tapasztalatuknál és a fieldben elfoglalt pozíciójuknál fogva eldönthetik, hogy valakit beengednek-e az adott fieldre vagy sem, például felvételt nyer-e a domain átadásának valamilyen formájába – mondjuk egy tehetségprogramba –, megjelennek-e a domain folyóirataiban a tanulmányai, előadhatja-e a zeneművét a pódiumon, kaphat-e kutatási pénzt és hasonlók.
Csíkszentmihályi (Csikszentmihalyi és Robinson, 1988) mindezek alapján joggal állapítja meg, hogy a tehetséges személyek azonosítása, fejlesztése, a számukra történő társadalmi tér megnyitása kritikus módon függ a field működésmódjától, annak kidolgozottságától, valóban értéktámogató választásaitól, az e téren tevékenykedő szakemberek technikáitól és még sok minden mástól.
Mindezek alapján érdemes magyar nyelven is különbséget tenni a terület kétféle fogalma között, s azt, amit Bourdieu, Csíkszentmihályi és nyomukban például Gagnè domainnek neveznek, mi a továbbiakban tudásterületnek nevezzük, míg mindazt, amit e szakemberek fieldként neveznek meg, mi a fejezet további részeiben szakmai területnek hívjuk majd. Különösen Csíkszentmihályi elméletéből egyértelmű, hogy a tudásterület és a szakmai terület igen nagy mértékben egymásra utaltak: megfelelően kidolgozott tudásterület, vagy e tudásterület legmagasabb minőségű ismerete, értése nélkül egy személy nehezen vagy egyáltalán nem léphet tovább az adott terület fejlesztésében, mert egyik vagy másik esetben sem lehet képes releváns, jól értelmezhető kreatív teljesítményre. De ugyanígy: a tehetséges teljesítmény kibontakozását döntő mértékben befolyásolhatja, ha a szakmai terület kidolgozatlan, vagy éppen fordítva, magas szinten kidolgozott, hogy a forrásokhoz és a lehetőségekhez a kapuőrök valóban az arra legalkalmasabbakat engedik-e hozzáférni, vagy politikai, ideológiai vagy más okokból ebben torz eljárásmódokat alkalmaznak és így tovább. A rosszul működtetett szakmai terület megakaszthatja a tudásterület fejlődését, míg a jól működő szakmai terület utat nyithat a tudásterületi fejlődésnek, és ennek analógiájára: a megfelelő szinten fejlett tudásterület nagy előrelépési lehetőségek tudáskeretét biztosítja a szakmai területre lépő új tehetségeknek, míg a tudásterület gyengesége éppen fordítva, szűken tartja ezeket a lehetőségeket. A széles tudásterületi előrelépést és jó szakmai területi jelenlétet biztosító területek vonzók lehetnek a legtehetségesebbek számára, míg a fordítottja leszűkítheti, hogy kik is lesznek azok, akik az adott tudás- és szakmai területen tevékenykednek. Esetleg nem a potenciálisan az adott területen leginkább tehetségesek fognak oda áramlani (bár lehet, hogy közülük egyesek jó, fejlesztő kihívásként értelmeznek egy ilyen helyzetet, és éppen ezért választják a gyengén, anomáliásan működő tudás- és szakmai területet).
Mindezek alapján azt a pedagógiailag fontos megállapítást tehetjük, hogy a tehetséges tanulók fejlesztését végző szakembernek – tanárnak, edzőnek, mentornak vagy másoknak –, illetve a tehetségfejlesztést végző szakmai csoport tagjainak együtt tisztában kell lenniük mind a fejlesztéshez szükséges tudásterülettel/tudásterületekkel, mind pedig a tudásterülettel/tudásterületekkel kapcsolatban álló szakmai terület(ek) jellemzőivel, de legalábbis ezeknek valamilyen, a pedagógiai fejlesztés szempontjából hasznos arányaival, kombinációival.
Következő fejezet: >>> 2.6.1.2. A terület figyelembevétele a tehetséges személyek fejlődésének értelmezésében és gyakorlatában