A tehetség kézikönyve

2.6.3.4.1. A tehetséges tanuló biológiatudományban végzett kutatótevékenysége

A biológiában tehetséges tanuló folyamatosan keresi a jelenségek okait, és azokra magyarázatot vár. A magyarázatokkal vagy egyetért, vagy önálló vizsgálódás, kutatás eredményeként győződik meg a kérdésekre adott válaszok helyességéről. Így tevékenységének középpontjában legtöbbször a kutatás áll, amely lehet elméleti jellegű (különböző tudományos publikációk, szakirodalom, tudománytörténeti leírások elemzése) vagy megfigyelések, kísérletek útján szerzett adatok értékelése, azokból következtetések levonása. Ezért a biológia tantárgy terén tehetséges tanulókat életkoruknak megfelelően érdemes felkészíteni a természettudományos, ezen belül a biológiai kutatás módszertanára. Ezzel hozzájárulunk ahhoz, hogy a természettudományos kutatásra vonatkozó metakognitív képességek fejlesztésén keresztül minél sikeresebb, rutinos és szakértő természetmegfigyelővé és kísérletezővé váljanak. Ebben a fejezetben néhány példát mutatunk be arra, hogy mit jelent az élővilág kutatása a tehetséges tanulók számára, beleértve az életkori sajátosságokat és azokat a módszereket, amelyek révén ez a tevékenység megvalósul.

A természettudományos kutatás két alapvető módszere a megfigyelés és a kísérletezés, amelyet már kisiskolás korban is végeztethetünk a természetismeretben tehetségnek mutatkozó tanulókkal. A megfigyelések életkornak megfelelően még szelektív jellegűek, tanári instrukciók által irányítottak, egy adott jelenség vagy élőlény meghatározott tulajdonságára, jellemzőjére irányulnak (pl. egy fa magasságának vagy színének, egy levél alakjának stb. megfigyelése). A tehetséges kisdiák azonban mélyebb megfigyelést végez, és egyszerre már több sajátság érzékelésére és észlelésére is képes, amit le is tud írni vagy rajzolni, képes a megfigyelés részleteit prezentálni. Ezt a tevékenységüket azért kell erősíteni, mert ezzel az adatok felvételének és rögzítésének képességét tudjuk fejleszteni ebben a korban.

A másik lehetőség a kisiskolás tehetség fejlesztésére a kísérletezés a természetismeret órán. Ma a környezet- és természetismeret órákon egyre több kísérletet végeznek a pedagógusok (tanterv által meghatározott követelmény). Mivel ekkor még nem rajzolódik ki egyértelműen, hogy kiből lesz a természettudományok terén ténylegesen tehetséges tanuló, törekedni kell a természettudományos megismerés módszereinek következetes alkalmazására, a természettudományos problémamegoldás életkorhoz igazított fejlesztési lehetőségeinek kiaknázására. Tisztában kell lennünk azzal, hogy az általános iskolás alsó tagozatos gyerekek többsége még az értelmi fejlődés konkrét műveleti szakaszában van, amikor abban tud gondolkodni, amit közvetlenül érzékel. Ezért a kísérletezés során nem várhatunk beható sikert az adatok értékelésében, bonyolult grafikonok és táblázatok értelmezésében. Képesek viszont irányított észlelésre, egyszerűbb magyarázatokra, amihez a pedagógusnak a szükséges képességeket következetesen fejlesztenie kell. A tehetségígéretek ezeken a tanítási órákon nagyon sok ötlettel, jóslattal (későbbi hipotézisek) élnek a kísérleti probléma megoldására vonatkozóan, és a jóslatok igazolására szolgáló kísérletek megtervezésében is rendkívül kreatívak. Bizonyos tanulók tapasztalataikra már kiváló magyarázatokat adnak, mint ahogy a kísérlet problémáját és céljait is szakszerűen megfogalmazzák. A kísérletek egész menetében kreatívak, annak folyamatosan hangot adnak. Utóbbi tanulók gyakran már a formális gondolkodás fázisában vannak, ami azt jelenti, hogy társaikhoz képest absztraktabb gondolkodásúak, képesek hipotézisalkotásra és a jelenségek okainak pontosabb és összefüggésekre épülő magyarázatára. A pedagógus feladata tehát az, hogy fejlessze a kisiskolás tehetségígéret kutatásra vonatkozó készségeit és képességeit, és ha lehet, mindezt játékos formában. A kisiskolások délután napközis foglalkozásokon vesznek részt, ami kiváló alkalom a természetismeretben tehetséges gyermekek foglalkoztatására. Ezeken a délutánokon a tanulók elkészítik házi feladataikat, különböző tevékenységeket végeznek. A tehetséges gyermekek legtöbbször gyorsan végeznek feladataikkal. Ilyenkor további foglalkoztatás céljából egy elkülönített kísérletező sarokban a pedagógus odafigyelése mellett veszélytelen kísérleteket végezhetnek, amelyet tanulói feladatlapokkal irányíthatunk. Erre példa a következő feladatsor (3. osztályosok számára), amely a víz növények életében betöltött fontos szerepének bemutatására szolgáló kísérlet elvégzését segíti:

Mi érdekel?Mi érdekel?

______________________________________________________________________________________________________________________________

Miért olyan fontos a víz az élőlények számára?

Mit tudok már?Mit tudok már?

______________________________________________________________________________________________________________________________

Mit feltételezek?Mit feltételezek?

______________________________________________________________________________________________________________________________

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.3.4.2. A tehetséges tanuló biológiai kutatásának módszerei: kísérletezés