- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.2. Matematika tehetséggondozás
Katz Sándor
Közoktatásunk a mai rendszerében nem tud annyi matematikából jól felkészített tanulót kibocsátani, amennyire az MTMI irányú felsőoktatásunknak, egy versenyképes gazdaságnak szüksége lenne. Ezért a matematika tehetséggondozásnak nemcsak a legtehetségesebbek fejlesztésével, hanem a tanulók széles rétegének megnyerésével és a tehetségfejlesztés eszköztárának alkalmazásával, a felkészítésükkel is foglalkoznia kell. A matematika tehetséggondozásnak komoly hagyományai vannak Magyarországon. Ezekre az alapokra lehet építkezni. Ami a korábbi lehetőségek közül megszűnt, visszaszorult (pl. emelt szintű és óraszámú osztályok, szakkörök), azokat szükséges lenne visszaállítani. Fontos, hogy a még megmaradt lehetőségeket és az újakat az oktatásirányítás és a tehetséggondozásért felelős szervezetek támogassák, a pedagógusok fejlesszék és rendszeresen, sokoldalúan használják.
Nagy figyelmet kell fordítani azokra a jelekre, amelyek alapján a matematikai tehetség felismerhető, és folyamatos motivációval, változatos módszerekkel fel kell kelteni és fenn kell tartani az érdeklődést. A tehetségfejlesztés tanórai és tanórán kívüli lehetőségeit egyaránt igénybe kell venni. Matematikából 10–12 éves kortól a leghatékonyabb tanórai lehetőséget az emelt szintű és óraszámú csoportok jelentik. A tanórán kívüli lehetőségek sokfélék, a szakkörökön, versenyeken, szaktáborokban való részvétel, a nyomtatott és internetes szakmai anyagok, az informatikai eszközök használata biztosíthatja, hogy megfelelő számú, jól felkészített tanuló kerüljön be a felsőoktatásba. A legtehetségesebbek kreativitásának fejlesztése pedig a tudományos élet és a versenyképes gazdaság igényeit szolgálhatja. Természetesen a matematika tehetségfejlesztés nem csak gazdasági igény. A matematika hatékony tanításának, tehetséggondozásának a személyiségfejlesztésben is komoly szerepe lehet. Nemcsak a rendszerességre, logikus gondolkodásra nevelés a cél, hanem az is, hogy minél többen találjanak örömöt a problémamegoldásban.