2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.8. A zenei tehetség felfedezése és fejlesztése

2.6.8.2. A zenei tehetség azonosításának lehetőségei, eszközei, pszichológiai szempontjai

2.6.8.2.2. Zenei teljesítménytesztek

A teljesítménytesztekben is megjelennek az adottságokat vizsgáló feladatok közül a hangmagasság-megkülönböztetésre, dallami és ritmikai azonosságra-különbözőségre, zenei emlékezetre vonatkozó altesztek. Emellett számonkérnek zenei ismereteket is, emiatt nagymértékben függenek az adott oktatási rendszertől, így a standardok csak szűk körben lehetnek mérvadók. Az oktatás során kialakított készségek mérésére kidolgozott tesztek közül a Colwell által készített Music Achieve­ment Test (MAT, 1969) kidolgozottságával, széles hatókörével, úgynevezett jósági mutatóival (objektivitás, megbízhatóság, érvényesség) kiemelkedik a többi közül. Magyar felhasználásának eredményeit Turmezeyné publikálta 2007-ben (Turmezeyné, 2007a).

A magyar oktatási környezetre Erős Istvánné (1993) dolgozott ki tesztet, melyben a zenei észlelés mellett a notációval kapcsolatos képességeket és az éneklési képességet vizsgálja, két dimenzió mátrixaként. A 2.6.8.1. táblázat szemlélteti modelljét.

2.6.8.1. táblázat. A zenei képességek kétdimenziós modellje (Erősné, 1993)

Megjegyzés: A hangszín és dinamika értelemszerűen csak a hallás dimenziójában képzelhető el.

Erősné modellje azért is jelentős, mert további magyar képességvizsgálatok kiindulópontjául szolgált. Három kutatást emelünk ki, mindhárom közös jellemzője, hogy a magyar iskolai zenei nevelés kontextusában alkalmazható, továbbá a teljes mérőeszközök szabadon hozzáférhetőek.

Turmezeyné Heller Erika (2007b) 2004 és 2006 között folytatott méréseiben a zenei képességek fejlődését tárta fel a 7–10 éves korosztályban, saját feladatrendszerrel, hároméves longitudinális program keretében. A kutatást kiterjesztette 8. osztályig a zenei írás-olvasási képesség fejlődésére is (Turmezeyné és Máth, 2014).

Gévayné Janurik Márta (2010) a 4–8 éveseket vizsgálta. Munkájának jelentőségét a korai életkorban alkalmazható feladatrendszer, valamint a zenei képességek és az iskolai tanuláshoz szükséges alapkészségek összefüggésének feltárása adja. A „papír-ceruza” tesztfelvétel helyett a korszerű technikai eszközökre építő eljárások felé nyitott Asztalos Kata (2016) online tesztje, melynek segítségével az 5–17 évesek zenei észlelési képességeinek vizsgálatához kínál hatékony eszközt.

Nem kerülhető meg a kérdés, hogy mit mérnek, és mit nem mérnek a zenei tesztek. A második kérdésre könnyebb a válasz: a zene által hordozott jelentés megértését, a zene iránti érdeklődést, a motivációt és az alkotóképességet nem veszik figyelembe. Arra a kérdésre, hogy mit mérnek, ugyanolyan nehéz válaszolni, mint az intelligenciatesztek esetében. A hagyományos zenei tesztek általánosságban a percepciós és a reprodukciós képességeket vizsgálják, azonban hogy ezek milyen összetevőkből állnak, abban nincs egyetértés. A Dombiné (1992) által ismertetett 29 zenei teszt összesen 87(!)-féle különböző zenei képességet említ. Meghatározásukban, rendszerezésükben, prioritásukban sem találunk egységes nézőpontot. Közösnek mondható ellenben, hogy valamennyi gerincét a zenei azonosság-különbözőség hallás utáni megkülönböztetése jelenti. Ez tekinthető az összes zenei képesség alapjának.

Ahogy az alábbi frappáns megfogalmazás sugallja, a tesztekből bár levonható következtetés, de ezt nem azonosíthatjuk a zenei tehetséggel. „Miként az intelligenciateszt verbális altesztjét sem a költők azonosítására találták ki, ugyanúgy a zenei tesztek sem képesek a különleges kreatív vagy reproduktív zenei teljesítmény prognosztizálására.” (Motte és Haber, 2002, 283.)