- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.2. Matematika tehetséggondozás
2.6.2.2. A matematika tehetséggondozás helye, szerepe a tehetséggondozási rendszerben
A tehetséggondozás általános céljain és módszerein túl a matematika tehetséggondozásnak, tehetségfejlesztésnek több olyan speciális tulajdonsága, feladata van, amely a többi területtől eltérő megközelítést is igényel. Például a zenei vagy irodalmi tehetséggondozásban egy viszonylag szűk réteg számára alkalmazzák a tehetségfejlesztés tipikus módszereit, pl. a szakterületre vonatkozó kreativitás fejlesztését, a tudás magas szintű átadásának elsajátítását. Azok számára, akiknek várhatóan ez a terület lesz a hivatásuk. A többség számára inkább az a cél, hogy megértsék, élvezni tudják a műveket. Ha más területen fognak dolgozni, akkor ezek a képességek segítenek abban, hogy teljesebb életet élhessenek, de hivatásuk gyakorlásának nem közvetlen feltételei.
A matematikai tehetségek fejlesztésénél is van egy felső szint: magas szintű problémafelismerő, problémamegoldó, elemző készséget, kreativitást kell fejleszteni azoknál, akik várhatóan matematikusok, fejlesztő mérnökök, programtervező informatikusok lesznek. Ha versenyképes gazdaságot akarunk, akkor már ez a réteg is sokkal szélesebb, mint a más tehetségterületeken hivatásként dolgozóké. De ezen túl is igen sok olyan szakemberre lesz szükség, akik általában nem fejlesztik, csak alkalmazzák a matematikát. Hasonlóan nagyszámú olyan szakemberre is szükség lesz, akik majd munkájukban nem vagy csak kis mértékben alkalmazzák a matematikát, de szakmájuk elsajátításhoz szükségük lesz a középszintűnél magasabb szintű matematikatudásra. Becslések szerint a versenyképes gazdasághoz
Milyen speciális feladatot jelent ez a matematika tehetséggondozás számára? Matematikából, természettudományos tárgyakból nem elegendő felismerni és fejleszteni a tehetségeket, hanem a tanulók széles körét meg kell nyerni e terület számára. Jórészt ennek eredményességén múlik, hogy a következő évtizedekben versenyképes lesz-e az országunk, vagy sem.
A matematika nem egyedüli letéteményese a problémamegoldó készség fejlesztésének, de a legtöbbet a matematikaóráknak, a matematika tehetségfejlesztő fórumoknak kell tennie ennek érdekében. Azok számára is, akik nem matematikaigényes pályákra készülnek. Ezért a fentieknél is szélesebb körnél, gyakorlatilag a teljes korosztálynál alkalmazni kell a tehetségfejlesztés eszköztárát. Az valószínűleg irreális cél lenne, hogy mindenki szeresse a matematikát, de azt célszerű lenne elérni, hogy a tanulók nagy része örömét lelje a problémamegoldásban, szívesen foglalkozzon gondolkodtató kérdésekkel, rejtvényekkel, logikát, céltudatos gondolkodást igénylő játékokkal.
A matematika tehetségfejlesztésnek, ellentétben a többi tehetségterülettel,
A matematika tehetséggondozás „felső szintjének” komoly hagyományai vannak Magyarországon, de az a társadalmi, gazdasági szempontból nagyon erős igény, hogy széles rétegeket kell megnyerni, fejleszteni, minden más tehetségterületnél nagyobb feladatokat ró a matematika tehetséggondozásra.