2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.2. Matematika tehetséggondozás

2.6.2.2. A matematika tehetséggondozás helye, szerepe a tehetséggondozási rendszerben

A tehetséggondozás általános céljain és módszerein túl a matematika tehetséggondozásnak, tehetségfejlesztésnek több olyan speciális tulajdonsága, feladata van, amely a többi területtől eltérő megközelítést is igényel. Például a zenei vagy irodalmi tehetséggondozásban egy viszonylag szűk réteg számára alkalmazzák a tehetségfejlesztés tipikus módszereit, pl. a szakterületre vonatkozó kreativitás fejlesztését, a tudás magas szintű átadásának elsajátítását. Azok számára, akiknek várhatóan ez a terület lesz a hivatásuk. A többség számára inkább az a cél, hogy megértsék, élvezni tudják a műveket. Ha más területen fognak dolgozni, akkor ezek a képességek segítenek abban, hogy teljesebb életet élhessenek, de hivatásuk gyakorlásának nem közvetlen feltételei.

A matematikai tehetségek fejlesztésénél is van egy felső szint: magas szintű problémafelismerő, problémamegoldó, elemző készséget, kreativitást kell fejleszteni azoknál, akik várhatóan matematikusok, fejlesztő mérnökök, programtervező informatikusok lesznek. Ha versenyképes gazdaságot akarunk, akkor már ez a réteg is sokkal szélesebb, mint a más tehetségterületeken hivatásként dolgozóké. De ezen túl is igen sok olyan szakemberre lesz szükség, akik általában nem fejlesztik, csak alkalmazzák a matematikát. Hasonlóan nagyszámú olyan szakemberre is szükség lesz, akik majd munkájukban nem vagy csak kis mértékben alkalmazzák a matematikát, de szakmájuk elsajátításhoz szükségük lesz a középszintűnél magasabb szintű matematikatudásra. Becslések szerint a versenyképes gazdasághoz a közeljövőben egy érettségiző korosztály 50-55%-ának kellene MTMI (matematikai, természettudományi, műszaki, informatikai) irányban továbbtanulnia. (A jelenlegi arány kb. 25%.)

Milyen speciális feladatot jelent ez a matematika tehetséggondozás számára? Matematikából, természettudományos tárgyakból nem elegendő felismerni és fejleszteni a tehetségeket, hanem a tanulók széles körét meg kell nyerni e terület számára. Jórészt ennek eredményességén múlik, hogy a következő évtizedekben versenyképes lesz-e az országunk, vagy sem.

A matematika nem egyedüli letéteményese a problémamegoldó készség fejlesztésének, de a legtöbbet a matematikaóráknak, a matematika tehetségfejlesztő fórumoknak kell tennie ennek érdekében. Azok számára is, akik nem matematikaigényes pályákra készülnek. Ezért a fentieknél is szélesebb körnél, gyakorlatilag a teljes korosztálynál alkalmazni kell a tehetségfejlesztés eszköztárát. Az valószínűleg irreális cél lenne, hogy mindenki szeresse a matematikát, de azt célszerű lenne elérni, hogy a tanulók nagy része örömét lelje a problémamegoldásban, szívesen foglalkozzon gondolkodtató kérdésekkel, rejtvényekkel, logikát, céltudatos gondolkodást igénylő játékokkal.

A matematika tehetségfejlesztésnek, ellentétben a többi tehetségterülettel, egy nem igazán befogadó társadalmi környezettel is meg kell küzdenie. Míg egy sportban vagy a művészetekben tehetséges ember produkciója élményt jelent a lakosság nagy részének, addig egy magas szintű matematikai teljesítmény megfoghatatlan az emberek többsége számára. Ez is okozhatja: divat azzal dicsekedni, hogy „matematikából mindig gyenge voltam”. Különösen a médiaszereplőknél gyakori ez, akiknek a sikereit, életmódját sok fiatal példának tekinti. Ennek a nem támogató háttérnek a negatív hatását is kompenzálnia kell a matematika tehetséggondozásnak.

A matematika tehetséggondozás „felső szintjének” komoly hagyományai vannak Magyarországon, de az a társadalmi, gazdasági szempontból nagyon erős igény, hogy széles rétegeket kell megnyerni, fejleszteni, minden más tehetségterületnél nagyobb feladatokat ró a matematika tehetséggondozásra. A nagy létszámmal való foglalkozás a tehetségfejlesztés módszereinek differenciálását, sokféle módszer alkalmazását igényli.