- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.2. Matematika tehetséggondozás
2.6.2.1. Bevezetés
Ebben a fejezetben a matematika tehetséggondozás kérdéskörét kívánjuk áttekinteni.
Olyan információkat kívánunk összegyűjteni, amelyek segíthetik a tanárokat a matematikából tehetséges tanulók felismerésében, tanórai és tanórán kívüli fejlesztésben, a már működő tehetségfejlesztő fórumokba való bekapcsolódásban. A módszertani és szakmai javaslatokon túl szervezési kérdésekkel is foglalkozunk, mert a matematika tehetséggondozási rendszerünket egy repülőgéphez hasonlíthatjuk, amelynek mindkét szárnyán van egy-egy hajtómű.
Az egyik hajtómű az oktatási rendszerünk, benne a matematika tanórák számával a közép és emelt szintű tananyaggal, a tehetséggondozást segítő iskolai és iskolán kívüli fórumokkal, a versenyrendszerrel, tehetségek és tehetségeket fejlesztők oktatási rendszeren belüli és társadalmi elismertségével.
A másik hajtóművet a matematikát tanító tanítók, tanárok jelentik. Az ő képzésük és továbbképzésük, a felkészültségük, tehetségfejlesztés iránti motiváltságuk, tehetségfejlesztési fórumokhoz, anyagokhoz való hozzáférési lehetőségeik biztosítják a másik hajtóerőt.
Az elmúlt évtizedekben a tehetséggondozás területén számos pozitív dolog is történt. Hol az egyik, hol a másik oldalon. Sajnos az is előfordult, hogy amikor az egyik hajtóművet próbálták erősíteni, közben a másikat visszafogták. Így aztán a tehetséggondozásunk nem szárnyalt, hanem rángatózott, jó, hogy le nem zuhant.
Ha azt akarjuk, hogy a matematika tehetséggondozásunk valóban hatékony legyen, akkor szakmai és szervezeti kérdésekkel egyaránt foglalkozni kell, akkor a tanárnak nem elég szakmailag, módszertanilag felkészültnek lenni, hanem a megfelelő szervezeti feltételekért is meg kell harcolni.
A matematika tehetséggondozás helyzetét, feladatait a következő szempontok szerint kívánjuk áttekinteni:
(1) A matematika tehetséggondozás helye, szerepe a tehetséggondozási rendszerben.
(2) A magyar matematika tehetséggondozás hagyományai, a matematika tehetségfejlesztés műhelyei.
(3) A matematikai tehetségek felismerése. A matematika, illetve a problémamegoldó gondolkodás iránti érdeklődés felkeltésének és fejlesztésének lehetőségei. A matematika tehetségfejlesztéshez elérhető szakmai anyagok.