2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.1. Gazdagítás, dúsítás

2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban

Amint azt az előzőekben kifejtettük, a gazdagítás a tehetséges tanulók számára elsősorban a megszerzett ismeretek átgondoltabb, magasabb szintű feldolgozására, a gyakorlati alkalmazására való előkészítést jelenti, a Kaplan-féle elvek egyértelműen megfogalmazzák ezeket. A magyar iskoláknak pedig éppen ezekben van pótolnivalójuk, ezért a következőkben olyan kérdésköröket tekintünk át hazai és külföldi tapasztalatok alapján (vö. Balogh, 2004, 2012; Balogh és Tóth, 2014; Balogh és Koncz, 2008; Banáné és Sósné, 2015; Heller, Mönks, Sternberg és Subotnik, 2000; Professional…, 1994), amelyek segítik a gyakorló pedagógusoknak a gazdagítás tanórai és tanórán kívüli megvalósítását. Ezen módszerek egy része használatos a tanórákon minden tanuló általános fejlesztési folyamatában (pl. problémamegoldás, kritikai gondolkodás, kérdezések felhasználása), ugyanakkor ezek is kiválóan hasznosíthatók a tehetséggondozás céljaira is (vö. Balogh, 2012). Más részük viszont speciális, kimondottan a tehetséges tanulók hatékony fejlesztését célozza, ezek már többnyire a gazdagítás tanórán (gyakran iskolán) kívüli formáit foglalják magukban (vö. Balogh, 2016). Az alábbiakban vázlatosan áttekintjük ezek közül a tehetségfejlesztési gyakorlat számára legfontosabbakat.

Következő fejezet: >>> 2.5.1.2.1. A tanulók gazdagítása a problémamegoldó technikákkal