2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához

2.5.1. Gazdagítás, dúsítás

2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban

2.5.1.2.4. A gazdagítás speciálisan tehetséggondozásra használt formái

Ezeket a technikákat a csoportos tanulás, feladatmegoldás megkönnyítésére tervezték, ezek aktivizálják, illetve involválják a diákokat, elősegítik a kreatív gondolkozás képességének fejlesztését is (vö. Balogh, 2006, 2012; Balogh és Koncz, 2008; Braidt, 1998; Banáné és mtsai, 2015; Demeter, 2012; Páskuné, 2015; Polonkai, 2011, 2014; Virágné, 2012).

(a) Brainstorming

A brainstorming technikája a kreativitást, illetve a diákok bevonását segíti elő a tanulási helyzetben. Gyakran használják tervezési technikaként. A diákok először is a brainstorming segítségével alternatív javaslatokat tesznek, amit aztán a tanulási helyzetek megtervezésénél lehet felhasználni. Akkor a leghatékonyabb, ha a csoport nem túl nagy (kb. 12–15 fő a legelőnyösebb), így mindenkinek lehetőség nyílik, hogy azonos mértékben vegyen részt a rövid idő során (kb. 10-15 perc).

(b) „Buzz-csoport”

Az egyik leggyakrabban használt tanulást segítő technika a „Buzz-csoport”. Ezt a módszert eredetileg a Philips cég fejlesztette ki, ezért azóta gyakran „Philips 66” módszerként emlegetik, ugyanis alkalmazásakor 6 percre és egy 6 tagú csoportra van szükség. Ahhoz, hogy a diákokat minél jobban bevonjuk a megbeszélésbe, illetve minél többen tanuljanak az elhangzott javaslatokból, az osztályt 6 fős csoportokra lehet osztani.

(c) Kérdés-doboz

A kérdés-doboz érdeklődést stimuláló technika, amelynek több alkalmazási lehetősége van, mint azt általában gondolnánk. Viszonylag könnyen alkalmazható eszköz, amelyet egy kreatív tanár különböző szituációkhoz igazítva variálhat. A diákokat arra biztatjuk, hogy írják le egy bizonyos témával kapcsolatos kérdéseiket, és helyezzék el egy dobozban. Ez a technika különösen akkor hasznos, amikor egy későbbi vitához akarunk kérdéseket gyűjteni, hiszen a diákoknak időre van szükségük a kérdéseik átgondolásához. Ugyanakkor a kérdés-doboz technika lehetőséget ad a diákoknak arra, hogy névtelenül működjenek közre.

(d) Olvasás és otthoni feladat

A tehetséges diákok számára szerveződött osztályokban az olvasnivaló mennyiségének sokkal nagyobbnak kell lennie, és sokkal elvontabb és összetettebb anyagot kell tartalmaznia, mint ahogy az általában szokásos egy átlagos vagy alacsony képességű diákokból álló osztályban. A tanár stratégiája az, hogy olyan anyagokat választ ki, amelyek a kurzus célját elvont és összetett szinten szolgálják, és segítenek a diákoknak elsajátítani az anyagot vagy kiszűrni a szerzők által sugallt konceptuális ismeretet.

(e) Kiscsoportos projektek, szemináriumok, viták

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.5.2. Gyorsítás