- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.1.2. 6 és 8 évfolyamos középiskolai oktatás
A 6 évfolyamos középiskolai program célja, hogy a tanulók érdeklődési körének kialakulását segítse, fejlessze az alapkompetenciákat, különös tekintettel a matematikai-logikai, anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciákra. Ehhez a szervezeti megoldáshoz olyan módszerek társulnak, melyek a kreativitásra, a kommunikációra, a játékosságra (főleg 7–8. évfolyamon) a tudás megszerzését inspirálódó környezet kialakítására és az ezekhez kapcsolódó tevékenységek kiválasztására irányulnak.
A 6 évfolyamos képzés a tehetségfejlesztés kiemelkedő terepe, mert bizonyos tárgyakat (nyelv, idegen nyelv, matematika) magas óraszámban oktatnak, a tanulókat önálló, hatékony tanulásra ösztönzik, témanapokat iktatnak a kerettantervi programba, támogatják a projektmunkát, vitafoglalkozásokat tartanak, szakköröket szerveznek, fakultációt választanak a tanulók. Kutatások arra mutatnak rá, hogy a 8. és a 10. évfolyam között a 6 évfolyamos középiskolában a tanulók képességei gyorsabban fejlődnek, mint a többi intézménytípusban.
A 8 évfolyamos középiskolákban markánsan megfogalmazzák a tehetség, képesség kibontakoztatását lehetővé tevő nevelési célokat. A nevelési célok között az jelenik meg, hogy a tehetséggondozást komplex módon kívánják a programba beépíteni. A tehetséges tanulókkal történő foglalkozások teljes folyamatát kiterjesztik: az általános képességekre, lehetőség szerint a gardneri tehetségterületek mindegyikére, a speciális helyzetű tehetségcsoportokra, a foglalkozási területekre, a tehetséges tanulók motivációjának és személyes érzelmi jólétének gondozására.
Természetesen fontosnak tartják a specifikus tehetséggondozást, de a 8 évfolyamos intézmények legtöbbje inkább a komplex tehetséggondozást választja. A 8 évfolyamos középiskolák zöme nagy létszámú, vállalják minél több tevékenységi körben a 10–19 éves célcsoportban a tehetségek azonosítását, fejlesztését (gyorsítás, gazdagítás, differenciálás) és a tehetség-tanácsadást.
Következő fejezet: >>> 3.3.1.3. Két tanítási nyelvű oktatási intézmények