- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük
3.2.2. Tehetségsegítő szakemberek szerepei, kompetenciái és kompetenciahatárai
3.2.2.4. Mentorok, tutorok és tanácsadók a tehetséggondozásban
A tehetség egyedi, ezért egyéni, személyre szabott támogatásra van szüksége. A kiemelkedő tehetséggel együtt járó sajátos kognitív és affektív szükségletekre való reagálás speciális felkészültséget igényel. A tehetséggondozás során felmerülő kérdések, dilemmák gyakran egész életutat meghatározó döntéseket kívánnak, és a tehetség kibontakozását gyakran akadályozhatják gátló tényezők. Ezért fontos a tehetséget egyénileg támogató hálózat kiépítése a tehetséggondozásban.
A mentorálás terminust számos területen használják, ezért a személyes segítő tevékenységek általános gyűjtőfogalmának is tekinthető. A különböző meghatározások között Freedman (1992; idézi: Fejes, Kasik és Kinyó, 2009) áttekintése alapján három ponton mutatkozik egyezés: a mentort a mentoráltnál tapasztaltabb, nagyobb tudással rendelkező személynek tekintik, aki a mentorált fejlődésének elősegítését szem előtt tartva nyújt segítséget, iránymutatást egy erős kötődéssel jellemezhető bizalmi kapcsolat keretében.
A
A két kifejezés hasonlósága ellenére a tutorálás szó jelentésárnyalata erőteljesebben fókuszál a tanulásirányításra, mint a személyes támogatásra. A tutorálás a tanulás azon módját jelöli, amely során egy tanuló vagy tanulók kisebb csoportja részesül egyéni, személyre szabott oktatásban (Medway, 1994; idézi: Fejes, Kasik és Kinyó, 2009).
A két fogalom nehéz megkülönböztethetősége miatt a gyakorlati szóhasználatban az figyelhető meg, hogy egy-egy szakterület sajátos jelentéstartalommal ruházza fel ezeket a szavakat, pontosan meghatározva azok tartalmát, mint például a szakorvosok képzésében a
A tehetséggondozásban is az előbbiekben említetthez hasonló jelenség figyelhető meg. Egyre inkább körvonalazódik és pontossá válik a tehetséggondozásban a mentor és a tutor szerepe, és egyre jobban kirajzolódik azok speciális jelentéstartalma.
„
A mentor egy tehetséggel vagy tehetségígérettel foglalkozik, és az a szerepe, hogy érdeklődésével, hivatásával vagy szakmájával kielégítse a mentorált érdeklődését, nevelje, fejlessze személyiségtulajdonságaiban, és felvértezze mindazokkal a tulajdonságokkal, amelyek a további önálló fejlődéséhez, önmaga fejlesztéséhez szükségesek, és a felé a terület felé segítse, ahol a tehetsége maximálisan fejlődhet. Gyarmathy Éva (2007) kiemeli, hogy a mentornak magának is birtokában kell lennie a tehetségre jellemző tulajdonságoknak. A magasabb értelmi képesség, a kreativitás és a belső hajtóerő, a tehetséges fiatal jellemzőihez való hasonlóság teszi lehetővé, hogy nemcsak szakmai téren segíthetnek, hanem élettapasztalatuk felhasználásával támogathatják a tehetséges fiatalok igyekezetét, segíthetik beilleszkedésüket. A tehetségekkel foglalkozó mentorok fontos jellemzői: a nyitottság, a több szempontból való megközelítés képessége, hogy követni tudja a sajátjától eltérő megközelítéseket, megoldásokat. Fontos a tolerancia, hogy a mentor el tudja fogadni, ha a védencének más elképzelései vannak, és azt a biztonságot tudja nyújtani, hogy az eltérő vélemény vagy az esetleges tévutak kudarca nem kérdőjelezi meg kettejük kapcsolatát. Fontos továbbá a szakterülete iránti elkötelezettség mélysége és kitartása, hogy erő és hit tekintetében is mintát tudjon mutatni mentoráltjának (Gyarmathy, 2007). A mentor nagy szakértelemmel rendelkezik, nagyon empatikus, szakterületének kiemelkedő képviselője, kiemelkedő készség- és képességfejlesztő, motivál, de a hangsúly a kettejük kapcsolatára helyezhető, amely hozzájárul a mentorált szakmai és egyéni tulajdonságainak fejlődéséhez. A mentornak alapvetően két típusát különböztetik meg, az egyik a személyes mentor, a másik az erőforrásmentor. A személyes mentor bárki lehet, akiről a tehetséges diák úgy gondolja, hogy befolyással van rá, akihez szívesen fordul, akit példaképének tekint. Az erőforrásmentor olyan személy, akit valamely tehetséggondozó program révén kijelölnek a tehetséges fiatal mellé, hogy segítse fejlődését. Ezek a mentorok gyakran egy adott szakterület kiemelkedő képviselői, önkéntes jelentkezők, akik meghívják a fiatalt a munkahelyükre. Lehetnek vállalati dolgozók vagy egyetemek, kutatóintézetek munkatársai. Bevonják a fiatalt a tervezett tevékenységekbe, lehetőséget adva ezzel a szakterület mélyebb megismerésére, a személyes fejlődésre, a pályaválasztási szándék kikristályosodására (Balogh, 2016). Egy gyereknek több mentora is lehet. Lehet iskolán belül és kívül, pl. egy kutatóintézetben, lehet művészember, kiváló mesterember vagy más hivatással, szaktudással rendelkező szakember. A tehetséggondozó mentor feladatait és mentorálási módszereit részletesen a
Következő fejezet: >>> 3.2.2.5. Szponzorok a tehetségkibontakozás elősegítésében