- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük
3.2.2. Tehetségsegítő szakemberek szerepei, kompetenciái és kompetenciahatárai
3.2.2.4. Mentorok, tutorok és tanácsadók a tehetséggondozásban (...folytatás)
A tutor elkötelezett tehetségsegítő, támogató. A tutor nagyon sok információ birtokába kerül. Sok mindent tud a fiatalról, ismeri az erősségeit és a gyengeségeit. Ez azért jó, mert nemcsak a fiatal erősségeit kell fejleszteni, hanem előre kell lépni azokon a területeken is, ahol a fiatal gyengébbnek mutatkozik, különben a gyengeségek az erősségek fejlesztésén is visszahúzó erőt jelenthetnek. A tutor tisztában lesz a más szakemberek által folytatott fejlesztések céljaival. Ismeri a tutorált intézményét, tanárait, osztályfőnökét és családját. Ez utóbbit szeretném kiemelni, mert a család bevonása a tutorrendszerbe elengedhetetlen, rendkívüli hatással van a tutorált hatékony előmenetelére. A tutor vagy pedagógus, vagy pszichológus, vagy más szakember, aki már foglalkozott tehetséggondozással, bizonyos tehetségterületeken már fejlesztett fiatalokat. A tutor minden olyan tulajdonsággal rendelkezik, amellyel a 8-10 hozzárendelt tehetséges fiatalt segíteni tudja azon az egyéni fejlődési úton, amely nem egy irányba viszi őket, hanem kinyitja a világot, szolgáltatásként nyújtja számukra a sokféle tapasztalatszerzés lehetőségét, olyan tevékenységben való részvételt, amely alapján határozott irányokat vehet az érdeklődésük, illetve abban segíti őket, ami számukra a legkedvezőbbnek mutatkozik. Ez nem zárja ki, hogy vannak olyan kialakult területek, amelyek alapján a tutor mentorhoz irányítja a gyereket, fiatalt. A tutor tisztában van a tehetséggondozó szervezetek által kínált programokkal és olyan lehetőségekkel, ahol a tehetség megismerkedhet különböző tevékenységekkel. A tutornak mindehhez jó szervező-, kommunikációs és problémamegoldó képességgel kell rendelkeznie. A mentor és a tutor között tehát az a döntő különbség, hogy a tutor nem konkrétan fejleszti a fiatal képességeit, hanem a lehetőségeket kínálja fel a tehetségígéret, a tehetség számára, mert ő van e lehetőségek ismeretének birtokában. A tutorok népes tábort alkotnak, behálózzák az egész országot, kapcsolatuk révén a lehetőségek még gazdagabb tárházát képesek felkínálni a támogatásukkal, segítő, motiváló tevékenységükkel a tutoráltaknak az előhaladásban, képességeik kialakításában.
Következő fejezet: >>> 3.2.2.5. Szponzorok a tehetségkibontakozás elősegítésében