- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.2. Nem tantervi rendszerbe illeszkedő foglalkozások, tevékenységek
3.3.2.1. Versenyek
A nem tantervi rendszerbe illeszkedő tevékenységek között kiemelt helyük van a versenyeknek. A versenyek lehetnek tantárgyi, művészeti vagy sportversenyek stb. A tanulmányi versenyek beágyazódnak a köznevelés rendszerébe, legfőbb szervezeti formái az intézményekben a tanórai és főleg tanórán kívüli speciális és differenciált foglalkozások, az egyéni és csoportos felkészítések. Ezek a foglalkozások intenzíven felkeltik és fenntartják a tanulók érdeklődését, motiválják őket a kiemelkedő teljesítmények elérésére, ezzel hozzájárulnak a tehetségazonosításhoz és a kiválasztáshoz.
A versenyek a gazdagítás elvét is magukban foglalják, ezzel a tanulók ismeretekre, műveletekre épülő képességeinek fejlesztéséhez jelentősen hozzájárulnak.
A szakirodalom sokféleképpen csoportosítja a gazdagítás elveit, de ha ezeket megvizsgáljuk, kiválaszthatjuk az egyik csoportot a képzésben történő tartalmi, feldolgozási képesség és a tempóban történő gazdagítás közül. A mélységben történő gazdagítás jól megfigyelhető az egymásra épülő versenyek rendszerénél, mert a versenyfelkészülési folyamatok jó lehetőséget kínálnak a tudás és a képesség fejlesztésére. A tartalmi gazdagítás megfigyelhető a versenyeknél, mivel azok megkívánják a minél több tartalom ismeretét, többféle kompetenciaterületen szerzett jártasságok kapcsolatát. A tartalmi gazdagítást segítő versenyeknél egyre gyakoribbak az együttműködési képességet fejlesztő csapatversenyek. A feldolgozási képesség gazdagítása a tárgyi ismeretek bővítése mellett hozzájárul a problémamegoldó képesség, a kreativitás fejlesztéséhez. Ezek a versenyek sokszor kívánnak önálló kutatásokat, gyűjtőmunkát, kísérleteket, és az ezekből levonható következtetések megjelenítését kiselőadásokban, prezentációban, tanulmányban stb. A tempóban történő gazdagításnál megfigyelhető, hogy a tehetséges tanulók sokkal gyorsabbak a társaiknál. Ebben az esetben a felszabaduló időt egyéb gazdagítási elemekre lehet fordítani.
A versenyekről el lehet mondani, hogy minden esetben illeszkedik egy intézmény, egy versenyt szervező egyesület, alapítvány, alternatív nevelési-oktatási program célkitűzéseihez, így egyaránt szolgálja az esélyteremtést, a tehetségazonosítást, a tehetséggondozást, a személyiség- és képességfejlesztést. Ezek során nagy hangsúlyt fektetnek a tanulók képességeinek differenciált és sokoldalú fejlesztésére. A versenyek mindig segítenek a tanulóknak a hátrányaik leküzdésében, szolgálják a továbbtanulásra való felkészülést, az értelmiségi lét alapjainak elsajátítását. A tanulók intellektuális képességelemein túl fejlesztik a motivációt és a kreativitást is.