4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.5. Egyéb országok tehetséggondozási tapasztalatai a magyar nyelvű oktatás tekintetében

4.2.1.5.2. Szlovéniai helyzetkép

A Szlovén Köztársaság (Republika Slovenija) Közép-Európa déli részén, az Alpok lábánál terül el, Magyarország dél-nyugati legkisebb szomszédja, alig 100 kilométeres közös határszakasszal. Területe 20 273 km?, lakosainak száma 2 062 874 fő (2015), melyet a térségben ritkaságnak számító enyhe növekedés jellemez. Az ország lakosságának 11%-a nem szlovén nemzetiségű, 10%-a különböző délszláv népcsoportok aránya, akik Szlovénia Jugoszláviában töltött ideje alatt költöztek ide, mint a legfejlettebb szövetségi államba. A maradék 1%-on pedig az alkotmányban őshonosnak tekintett olasz és magyar nemzetiségűek osztoznak. Szlovénia 1991-ben szakadt el Jugoszláviától, és 2004-ben csatlakozott az Európai Unióhoz.

A szlovén oktatási rendszer tradicionálisan fejlett, az Osztrák–Magyar Monarchia alapjain nyugszik, mára az európai értékek mértékadó képviselője lett. Az iskoláskor előtti oktatási-nevelési formák nem kötelezőek, de 6 alap tehetségterület fejlesztésére fókuszálnak. Az általános iskola 9 évfolyamos, 3 hároméves szakaszra tagolódik, és a gyerekek 5 és fél, 6 éves korban kezdik el. A középiskolai képzés két irányban folyik: egyrészt az egyetemi képzést megalapozó gimnáziumokra, másrészt a kétkezi munkára való felkészülést segítő szakiskolákra épül.

A szlovén oktatáspolitika érdekessége, hogy 2005-től két külön minisztérium is felelős az oktatásügyért: az alap- és középfokú közoktatásért az Oktatási és Sportminisztérium, míg a felsőoktatásért a Felsőoktatás, Tudomány és Technológiai Minisztérium felel. Az oktatásra 2009-ben a GDP 5,7%-át fordították.

Jugoszlávia felbomlása óta a felsőoktatási rendszer is jelentős változásokon ment keresztül. A jelenleg érvényes jogi szabályozás alapja az 1993-ban elfogadott Felsőoktatási törvény, mely azóta is számos ponton változott, legutoljára 2009-ben. A bővítések lehetővé tették a felsőoktatás modernizálását, a társadalmi igényekhez történő igazodást, a bolognai rendszer bevezetését, az európai minőségbiztosítási rendszer átvételét, valamint az Egységes Felsőoktatási és Kutatási Térségre vonatkozó közösségi ajánlásokat és kezdeményezéseket.

Átfogó országos ösztöndíjrendszerük van, mely ötféle konstrukciót tartalmaz. Az állami ösztöndíjakkal igyekeznek biztosítani az esélyegyenlőséget; a Zois-ösztöndíjak a hallgatók motiválására, az egyéni fejlesztési tervek megvalósítására, valamint a tehetséges külföldi diákok szlovéniai tanulmányainak támogatására szolgálnak; a humánerőforrás-fejlesztési ösztöndíjak elsősorban a munkaadókat célozzák meg. A külföldön élő szlovén állampolgárok számára is létrehoztak támogatási formákat, az Ad futura-programok pedig a nemzetközi mobilitást segítik.

Szlovénia a tehetséggondozás iránt egyik leginkább elkötelezett rendszerváltó ország. Több mint két évtizede indult el az a szlovén tehetségazonosító és tehetséggondozó program, amely egy négyéves kísérleti időszak után országossá bővült. Fantasztikus beválogató rendszert alakítottak ki, az azonosított tehetségekkel a személyre szabott egyéni fejlesztési terv alapján szisztematikusan dolgoznak. Mindenféle modern eszközt bevetnek a tehetségek motiváltsági szintjének fenntartásához.

„Az Általános és Középiskolai koncepció a képzési formák rendkívül rugalmas alkalmazására teremt lehetőséget. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy a tehetséges gyerekek nagyon korán átléphetik iskolájuk kapuját, más intézményekkel, külsős szakemberekkel dolgozhatnak együtt. A két koncepció ugyanakkor gondosan ügyel arra is, hogy a tanulókat ne terheljék túl, érzelmi és intellektuális fejlődésük harmonikus legyen. Szlovénia kiváló példa arra, hogy egy mérsékelt anyagi lehetőségekkel, de komoly akarással rendelkező volt szocialista ország miképpen képes megteremteni az anyagi és személyi feltételeit a 8 és 19 év közötti korcsoportok teljes populációt érintő mérésének, valamint tehetséggondozásának. A rendszer természetesen még gyermekbetegségekkel küzd, de ezeken remélhetőleg hamarosan túljut. […] A költségvetésnek és a magánszférának növelnie kell a tehetséggondozásra fordított forrásokat” – állapítja meg Cseh Anna (2011, 224–225.) a Tehetségazonosító és tehetséggondozó program Szlovéniában című tanulmányának összegzésében, mely a Géniusz Könyvek A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, I. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, I. kötetében jelent meg. A tanulmányban részletes leírás olvasható a szlovéniai tehetségmodellről.

Cseh Anna a szlovén jó gyakorlatokról is ír. Nagyon tanulságos bemutatását olvashatjuk a Rodicai Általános Iskola és a maribori Prva Gimnazija (Első Gimnázium) tehetséggondozó munkájának A tehetséggondozás nemzetközi horizontja, II. Jó gyakorlatok az Európai Unión belül és kívül, II. kötetében (lásd 10. internetes forrás).

Szlovénia aktívan bekapcsolódott az európai tehetséggondozás vérkeringésébe, jó pár Európai Tehetségpontot is alapítottak, közülük emelünk ki néhány érdekes kezdeményezést:

Slovenska znanstvena fundacija (SZF) – Szlovén Tudományos Alapítvány – LjubljanaSlovenska znanstvena fundacija (SZF) – Szlovén Tudományos Alapítvány – Ljubljana