- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.5. Egyéb országok tehetséggondozási tapasztalatai a magyar nyelvű oktatás tekintetében
4.2.1.5.1. Horvátországi helyzetkép
A Horvát Köztársaság (Republika Hrvatska) Magyarország déli szomszédja, a Balkán-félsziget nyugati részén terül el. Területe 56 594 km?, lakosainak száma a 2011-es népszámlálási adatok szerint 4 284 889 fő. Ebből a magyarok becsült száma alig 15-20 000.
1991-ben a Horvát Köztársaság kilépett a Jugoszláv Föderációból, kikiáltotta függetlenségét, és ezzel együtt hamarosan megkezdődtek a fegyveres harcok, melyek csak 1995-ben értek véget. A magyarság a horvátok mellett fogott fegyvert, önként vagy kényszerűségből. A Horvátországi Magyarok Szövetségének adatai szerint 1992 szeptemberében Baranyából a magyarok több mint a fele, kb. 12 ezer fő kényszerült idegenbe, ebből 7 ezer a Magyarországra menekültek száma, akik többségében fiatalok és hadköteles férfiak. Eszék – a magyarság kulturális-gazdasági központja – és Vinkovci frontvárosokká váltak. Ma a magyarság megmaradásának az sem kedvez, hogy Kelet-Szlavónia Horvátország gazdaságilag legfejletlenebb része. Az Európai Unióhoz történt csatlakozással egy időben Horvátországból jelentős mértékű gazdasági kivándorlás indult el nyugatra, amely különösen az elvándorló fiatalok óriási aránya miatt vált aggasztóvá.
A horvát iskolarendszer
A horvátországi oktatási rendszert kiválóan áttekinti M. Császár Zsuzsa (2006) és Kovačević Andrea (2017). A horvátországi oktatás néhány sajátos vonást örökölt a szocialista jugoszláv rendszerből, de szerkezete 1991 után teljes átalakuláson ment keresztül. A hatalmi elitben történt váltás és a megindult demokratizálódási folyamat ellenére még mindig erős centralizáció jellemzi az országot és annak közigazgatási rendszerét. Az iskolarendszer is hagyományosan átpolitizált, és a reformok ellenére még mindig felülről vezérelt, bár az utóbbi években már tetten érhető a decentralizálásra való törekvés is. Az oktatás területén különösen érezhető a változás, a nyitás, az európai folyamatok „begyűrűzése”, a közoktatási reformoktól kezdve a felsőoktatás átalakításáig. A közoktatás átalakításának egyik kulcseleme a lexikális, ismeretjellegű tudás helyett a kompetenciaalapú tudás központba állítása, az ezzel együtt járó tananyag- és óraszámcsökkentés.
A 2009-ben kidolgozott Horvát Képesítési Keretrendszer (HKO), majd 2010-ben a Horvát Nemzeti Alaptanterv (NOK) szabta meg az irányt. Ez a szisztematikus változások kiindulópontjává vált a középiskolai, általános iskolai és óvodai oktatás és nevelés terén. Középpontjában a tanulók oktatási-nevelési ciklusonként elért tanulmányi teljesítménye áll, valamint a kulcsfontosságú tanulói kompetenciák fejlesztésére irányuló tantárgyközi témák leírásait és céljait is tar-talmazza.
Az óvodai nevelés 3 éves kortól iskoláskorig fókuszál a gyermekek felügyeletére, gondozására és képzésére.
A kötelező érvényű 8 évfolyamos általános iskolai oktatás két részből épül fel: az 1–4. osztályban a képzés egy tanárhoz, tanítóhoz kapcsolódik, majd ezt követően specializálódnak az osztályok a tantárgyakat oktató tanárokkal az ötödik osztálytól nyolcadikig. Az általános iskolai képzés teret és lehetőséget biztosít mind a tanulási nehézségekkel küzdő, mind a speciális nevelést igénylőknek, mind a művészeti nevelésnek. Az intézmények nagy része a helyi önkormányzati egységek fenntartásában működik, viszonylag kevés a magánkezdeményezés, a magánszemélyek vagy alapítványok által fenntartott iskolák aránya minimális (1,5%), továbbá az itt tanuló diákok száma is alacsony.
Horvátország felsőoktatási rendszere a közvélemény szerint is jobban működik, mint a közoktatás. 7 nagy egyetemen zajlik az egyetemi képzés: Zágrábban, Rijekában, Splitben, Zárában, Dubrovnikban, Eszéken és Pulán. Ezeken kívül több főiskola (13) és a fenti egyetemek egyes fakultásai – önálló karokként (85) – működnek Horvátország nagyvárosaiban.
Az állami kezdeményezések mellett ezen a szinten is megjelent a magánszféra 6 felsőfokú oktatási intézmény alapításával. Az új horvát állam már a kezdetektől nagy hangsúlyt kívánt fektetni a felsőoktatás színvonalára és mennyiségére, hiszen a régió országainál jóval alacsonyabbak voltak az iskolázottsági mutatók az országban. Az intézkedések gyors eredményekhez vezettek.
A Horvát Nemzeti Alaptanterv 296 oldala 46 tehetségszót tartalmaz (tálentum, megajándékozottság). A 2010-ben meghozott alaptanterv a tehetséggondozásnak még csak az alapjait rakta le, nem sok foganatja volt, ezért 2014-ben újabb kiegészítéseket eszközöltek, és az eredmények már magukért beszéltek. Óriási hangsúlyt kezdtek fektetni a tanárok ilyen irányú továbbképzésére, aktívabban kapcsolódtak be az európai tehetséggondozó vérkeringésbe. Számos konferenciát, rendezvényt szerveztek a témában. A képzéseket már az ECHA-val együttműködve szervezték meg, és egy sor európai tehetségpontot regisztráltak. Közülük mutatunk be néhányat.