4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata

4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken

4.2.1.2. Ukrajnai helyzetkép

4.2.1.2.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken

Kárpátalja geopolitikai értelemben véve a Felvidék folytatása (Északkelet-Felvidék). Elnevezése az első világháború végén alakult ki. Az elmúlt két évszázadban Kárpátalja az egyik legtöbbször „gazdát cserélt” magyarok lakta területté vált, így a leghányatottabb sorsúakként is említhetjük a határon túli magyar közösségek közül. 1920-ban Csehszlovákiához csatolták 1939-ig, 1945-ben pedig a Szovjetunióhoz. Ukrajna függetlenedésekor nem is volt kérdés, hogy Kárpátalja Ukrajna része marad-e. Ezzel a kárpátaljai magyarság helyzete nem sokat javult, sőt sokszor az ukrán nemzeti öntudat kialakulásának, az ukrán politikai belharcoknak és az egyre mélyülő szegénységnek is szenvedő alanyai lettek. 2014-ben Oroszország annektálta a Krím-félszigetet, azóta Ukrajna gyakorlatilag hadban áll Oroszországgal, és a fegyveres harcok időről időre fellángolnak Kelet-Ukrajnában. A fentiek hatására az ottani magyarok fogyása nagyon felgyorsult.

Megyei lebontás szerint Kárpátalja népessége 1 257 016 fő, amely 98,1 fő/km² népsűrűségnek felel meg. A terület központja Ungvár. Közigazgatásilag 13 járásra oszlik. Kárpátalján 11 város található, melyből öt (Ungvár, Munkács, Huszt, Beregszász és Csap) megyei alárendeltségű státusszal rendelkezik, tehát a járásokkal azonos hierarchiai szinten helyezkedik el.

Kárpátalja etnikai összetétele változatos képet mutat. A legnagyobb arányban az ukránok képviseltetik magukat, 80,5% (1 010 127 fő), de a magyarok aránya is jelentős 12,1% (151 516 fő). Nagyobb számban élnek még románok (32 152 fő), oroszok (30 993 fő) és cigányok (14 004 fő) is – a 2001-es népszámlálás alapján.

A Summa – 2017 kutatócsapat, amely a magyar nemzetiségűek számát mérte föl Kárpátalja egész területén, megállapította, hogy az egyéb megyékhez hasonlóan Kárpátalján is erőteljes a népesség csökkenése. A kutatócsapat tagjainak, vagyis a Magyar Tudományos Akadémia Földrajztudományi Intézete, a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola és a Nemzetpolitikai Kutatóintézet munkatársainak eredményei azt mutatják, hogy 2017-ben átlagban 125 000 fő vallotta magát magyarnak, és további 5-6000 roma nemzetiségű ukrán állampolgár is magyar nemzetiségűnek jelölte magát. Tehát az elmúlt évtizedekben 21 000 fővel, 13,7%-kal csökkent a magyar nemzetiségűek száma Kárpátalján. A kutatás kimutatta, hogy a kárpátaljaiak számára a két legfontosabb célország Magyarország és Csehország (vö. SUMMA, 2017).

„Ha megvizsgáljuk az 1868 és 2017 között született és a kiadványokban idézett jogszabályokat, kitűnik, hogy a mai Kárpátalja területén – bármely államhoz tartozott is ez a régió – egészen 2017. szeptember 5-ig biztosítva volt az anyanyelven való oktatás joga. […] Kijev annak ellenére ragaszkodik az anyanyelvi oktatás jogát korlátozó 7. cikkelyhez, hogy Ukrajna Alkotmányának 22. cikkelye a következőképpen fogalmaz a már megszerzett jogokkal kapcsolatban: »Az alkotmányos jogok és szabadságjogok garantáltak és nem eltörölhetők. Új törvények elfogadásakor vagy a hatályos törvények módosítása során nem szabad szűkíteni a meglévő jogok és szabadságjogok tartalmát és hatályát«” (Gál, 2018). A fentiekből kiderül, hogy Ukrajnában igencsak hagy maga után kívánnivalót a kisebbségek oktatására vonatkozó jogi háttér.

A kárpátaljai magyar vagy magyarul is tanító óvodák pontos számáról nem sikerült adatot találni, de fontos anyaországi segítséggel több óvodát működtet a református egyház, és a Kárpát-medencei óvodafejlesztési programnak köszönhetően közel 30 kárpátaljai óvoda újult meg az utóbbi években.

Az ukrán oktatás teljes egészében az állami oktatási és nevelési intézményekre épül. Kárpátalján jelenleg 8 magyar líceum és 3 gimnázium működik. 6 líceum egyházi fenntartású: református líceum van Nagyberegen, Nagydobronyban, Péterfalván és Técsőn, illetve a Karácsfalvai Sztojka Sándor Görög Katolikus Líceumot és a Munkácsi Római Katolikus Szent István Líceumot sorolhatjuk még ide. A Makkosjánosi Mezőgazdasági Líceum és a Beregszászi Szolgáltatóipari Líceum állami fenntartású. A 3 gimnázium: a Beregszászi Bethlen Gábor Magyar Gimnázium, az Ungvári Drugeth Gimnázium és az Ungvári Magyar Tannyelvű Elemi Iskola és Gimnázium. Ezenkívül a Kárpátaljai Magyar Művelődési Intézet mintegy 36 bölcsődét, óvodát, 2 elemi iskolát, 40 általános iskolát, 5 oktatási-nevelési központot sorol fel a honlapján.

Középfokú szakoktatás (szakmunkásképző, technikum (I–II. akkreditációs fok) összességében 14 intézményben folyt, 8399 hallgatóval. Ezek közül 4 intézményben működnek magyar csoportok, illetve részlegesen a Munkácsi Tanítóképzőben, a Munkácsi Mezőgazdasági Technikum makkosjánosi kihelyezett tagozatán, a Beregszászi Felcserképzőben és az Ungvári Közművelődési Szakiskolában. A 14 intézmény közül 1 nem állami: a Jakuba nevét viselő Dolhai Közgazdasági Koledzs. A megyében összesen 19 szakközépiskola működik 11 600 tanulóval.

Kárpátalján 4 felsőoktatási intézmény működik (III–IV. akkreditációs fok): az Ungvári Nemzeti Egyetem, az Ungvári Állami Informatikai, Közgazdasági és Jogi Főiskola, a Munkácsi Technológiai Főiskola és a Beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola (korábban Kárpátaljai Magyar Tanárképző Főiskola).

A 2015/2016-os tanévben a II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola nappali tagozatos hallgatóinak száma 556, a levelezősöké 194 fő volt. A nem akkreditált képzésekben 343 fő vett részt. Így ebben a tanévben összesen 1093 diákja volt az intézménynek. A 2016/2017-es tanévben a főiskola nappali tagozatos hallgatóinak száma 629, a levelezősöké 176 fő volt. A nem akkreditált képzésekben 269 személy vett részt. Így a folyó tanévben 1074 hallgatóval számolt az intézmény. A 2017/2018-as tanévben a diákok száma 1210: 728-an nappali tagozatos, 210-en pedig levelező tagozatos diákok. A nem akkreditált képzésekben részt vevő személyek száma 272. A felvételi szabályoknak megfelelően a folyó tanévben 84 személyt vettek fel 2. évfolyamra. A főiskola diákjai közül 158-an fejeztek be ukrán tannyelvű iskolát Kárpátalján, Csernyivci, Zsitomir, Lemberg, Hmelnick és Vinnyica megyékben. A jelentős tanárhiány miatt az oktatási osztályok kérésére 47 nappali tagozatos diák engedélyt kapott a szabad óralátogatásra annak érdekében, hogy biztosítsák az oktatási folyamatot a megye középiskoláiban.

Következő fejezet: >>> 4.2.1.2.3. Példaértékű tehetségpontok bemutatása