A tehetség kézikönyve

4.2.1.3.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken

Romániában mintegy 1,2 millió főt számlál a magyar ajkú lakosság, vagyis az összlakosság mintegy 6,5%-át. Csak 2017-ben több mint 120 ezerrel, megközelítőleg egy Nagybánya méretű város lakosságával csökkent Románia össznépessége. 1990-ben még 23 185 000 lakosa volt, ráadásul napjainkban egyes becslések szerint több mint 4 millió román állampolgár él és dolgozik Európa-szerte. Ez a gazdasági típusú migráció folyamatosan növekvő tendenciát mutat, és főleg a demográfiai értelemben vett aktív lakosságot érinti. Az 1992-es népszámlálás adatai szerint a romániai magyarság 1 millió 620 ezer magyar nemzetiségű lakost számlált az ország területének egészén. Közülük mintegy 1 millió 600 ezren a tágabb értelemben vett Erdélyben élnek. A tágabb értelemben vett Erdély alatt a Bánság és a Körös- és Máramaros-vidéki vagy partiumi megyéket is értjük. A 2002-es népszámlálási adatok szerint több mint 200 000 magyarral csökkent Románia lakosainak száma az 1992-es adatokhoz képest. 2011-re további bő 200 000 magyar veszett el. Székelyföldön volt a legkisebb a magyarok számának csökkenése (6,6%), ugyanakkor a Bánságban 28,4% és Dél-Erdélyben 27,1% volt a fogyatkozás. A szórványban viszont majdnem egyharmaddal apadt a magyarok száma. A romániai magyarság tekintetében el lehet mondani, hogy mára már megállt a születések számának csökkenése a közösségen belül, de korántsem rózsás a helyzet, a lakosság elöregedése és a fiatalok elvándorlása itt is rányomja a bélyegét a magyar oktatási rendszer fejlődésére.

A nemzeti kisebbségek nyelvein való tanulás és tanítás az oktatási rendszer minden szintjén létezik. A felsőoktatási szinteken önálló állami, magán vagy felekezeti tanintézményekben, valamint román nyelvű tagozattal is rendelkezőkben, külön tagozatban működik. Temesváron például önállóak a magyar, a német és a szerb tannyelvű líceumoknak nevezettek, az előkészítőtől a 12.ig terjedő osztályokkal, és egyéb intézményekben is vannak magyar és német tagozatok.

Találunk példát néhány pozitív diszkrimináció jellegű elemre is a kisebbségekre nézve. Az egyik anyagi elem az, hogy a kisebbségi tanulók után nagyobb fejkvóta jár, mint a többségiek után. Egy másik rendelkezés szerint, amennyiben a gyerekeknek nincs lehetőségük anyanyelven tanulni a lakóhelyükön, az államnak kötelessége az ingázás költségeit megtéríteni vagy biztosítani az ingyenes bentlakást. Ezenkívül a kisebbségi oktatási intézmények önállóan szerveződhetnek, azaz jogi személlyé válhatnak még akkor is, ha ehhez nincs meg a megfelelő számú diákjuk. Külön ilyen elemek vonatkoznak a roma kisebbségre. Például a 9. osztályba jutás módszertana előírja a roma tanulók számára külön helyek fenntartását, hogy ne kelljen versenyezniük a többi tanulóval.

A kisebbségi tannyelvű oktatásban a román nyelven kívül mindegyik tantárgyat a kisebbségi nyelven tanítják, beleértve Románia földrajzát és történelmét is, azzal a megjegyzéssel, hogy a helységneveket és a román személyneveket románul is tanítani kell. A kisebbségi nyelveken történő szakképzésben román nyelven is kötelező a szak terminológiáját tanítani. A kisebbségi tannyelvű iskolákban az anyanyelv és irodalom, valamint a kisebbség történelme és hagyományai tantárgyakat is tanítják. Ezek részei az országos kerettanterveknek, és az országos felméréseket, valamint az érettségit is beleértve az anyanyelv és irodalom még egy vizsgatárgyat képez a román tannyelvű oktatáshoz képest. Ezért a kisebbségi tannyelvű osztályokban a megengedett óraszám kivételesen túlléphető. Vannak olyan iskolák is, amelyek román tannyelvűek ugyan, de a szülők kérésére bevezethető a többi tantárgy mellett az anyanyelv és irodalom, valamint a kisebbség történelme és hagyományai. A kisebbségeknek joguk van az osztályaik számával arányos képviseletre a vegyes tanintézmények és a tanfelügyelőségek vezetésében. Az ilyen intézmények egyik aligazgatóját a kisebbség adja.

A kisebbség nyelvének ismerete kötelező a kisebbségi diákokat oktatóknak, kivéve a román nyelvet tanítóknak. A román nyelvet a kisebbségek sajátos tanterv és tankönyvek szerint tanulhatják. A magyar nyelven tanulók számára ezeket a 2017/2018-as tanévben vezettek be. A kisebbségi tanintézményekben és tagozatokon belül, valamint a szülőkkel való kommunikációban a kisebbségi nyelv is használható. A 9. osztályba történő felvételi felmérésen a tanulók azt a nyelvet használhatják, amelyen addig tanultak, akkor is, ha más tannyelvű iskolában akarják folytatni.

Az oktatási minisztériumban 1 magyar államtitkár, 3 kabinet- és osztályvezető, valamint a Romániai Minőségbiztosítási Hatóságnál 2 magyar ajkú vezető van funkcióban. Magyar tanfelügyelőség 18 megyében működik, 73 tanfelügyelővel, 11 helyettessel és 62 szakfelügyelővel.

Magyar nyelvű oktatás 18 megyében, összesen 1696 tanintézményben működik. Krassó-Szörény megyében csak óvodai oktatás van, Bákó megyében pedig csak 8. osztállyal bezárólag létezik magyar nyelvű oktatás. Maros és Hargita megyékben 330, Kovászna megyében 256 magyar tanintézményt tartanak nyilván, de Szatmár, Kolozs és Szilágy megyékben is 100 fölötti intézményi számról beszélhetünk.

Önálló magyar oktatási intézményből – a megyei tanfelügyeleti adatok szerint – összesen 215 működik 17 megyében. Szám szerint: Hargitában 96, Kovásznában 36, Marosban 19, Biharban 13, Kolozsban 10, Aradban és Szilágyságban 9-9, Fehérben, Beszterce-Naszódban és Máramaroson 3-3, Brassóban 2, valamint 1-1 Temes, Szeben, Hunyad és Bukarest megyékben.

A romániai oktatási minisztérium adatai szerint a magyar tagozatok didaktikai normáinak száma a 2017/2018-as tanévben összesen 12 848 volt. A 2013-as adatokhoz képest ez 282-vel csökkent, viszont a 2016-oshoz képest 117-tel növekedett. 2016-ban Romániában 208 566 pedagógus dolgozott, ebből körülbelül 6% volt a magyar pedagógus. A szakképzett magyar pedagógusok hiánya valamivel 5% alatt van. Legnagyobb hiány a képzőművészeti nevelés és a technológiai oktatás esetében van. A tanítók esetében szinte minimális a hiány, de óvodapedagógusokból és testnevelőkből is bőven akad kínálat a munkaerőpiacon. A 2018-as címzetes versenyvizsgázók közül 1287 magyarul vizsgázó pedagógus dolgozata kapott értékelést. A címzetes állásra jogosultak (7-es feletti jegy) százalékaránya 53,59% lett, amely 6,19%-kal jobb, mint az országos átlag.

A 2017/2018-as tanévben 159 255 diák tanult magyar nyelven. Ez a szám a romániai összdiákság 5,14%-a. Ez a szám az előző tanévhez képest 3311 tanulóval kevesebb, ami valamivel több, mint 2%-os csökkenést jelent. Összehasonlításképp a Romániában tanuló diákok összlétszámának csökkenése évente 1% körüli értéket mutat.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.3.2. Példaértékű tehetségpontok bemutatása