A tehetség kézikönyve

4.2.1.3.1. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken (...folytatás)

A magyar tanulók 60%-a a tömbmegyékben tanul. Legtöbben Hargitában, mintegy 44 000-en. Marosban és Kovásznában jóval 20 000 felett, de 10 000 feletti a diáklétszám Biharban, Szatmárban és Kolozsban is. A magyarul tanuló diákok teljes létszámát tekintve, szintekre lebontva érdekes adatokat kapunk. Mindegyig osztályba körülbelül 10 000 diák jut. Nyolcadikból kilencedik osztályba iratkozva viszont minden évben eltűnik egy 1500 főnyi tömeg.

A magyar líceumi (gimnáziumi) osztályok száma a 2017/2018-as tanévben 1012 volt, 72-vel kevesebb, mint az előző tanévben. Ez összesen 26 288 diákok jelent, azaz 1351 diákkal kevesebbet. A szakiskolák tekintetében viszont enyhe növekedés tapasztalható: 14 osztállyal és 89 diákkal erősödve. A 2017/2018-as tanévben 270 osztályban 6158 diák tanult, tehát majdnem 23 tanuló osztályonként. Ebben a tanévben 331 osztályt létszám alatt nyitottak meg, ami kevesebb, mint 10 diákot jelent osztályonként.

A nyolcadik osztályosok értékelésében az országos átlagtól évről évre 5-6%-os lemaradást mutatnak a magyar diákok eredményei. Az érettségi eredmények ugyanebben az összehasonlításban 8,87%-os lemaradást jelentettek a 2018-as érettségi vizsgák esetében. Ez az eredménytelenség szintén a román nyelv és irodalom gyengébb eredményeinek köszönhető.

A romániai magyar gimnáziumok oktatási minősége többféle értékmutatók alapján is rangsorolható (versenyeredmények, bekerülési eredmények, érettségi eredmények, továbbtanulási mutatók). Számos ilyen lista készül, sokszor országos szintű összehasonlításban is, amely többé-kevésbé valós képet festhet. Több forrás a marosvásárhelyi Bolyai Farkas Elméleti Líceumot (lásd 4. internetes forrás) jelöli a legjobb magyar iskolaként, ez a köztudatban is megállja a helyét. A Bolyai rendszeresen benne van a román top 100 iskolában, de például a szintén marosvásárhelyi vegyes tannyelvű Unirea Főgimnázium olykor előtte van. Jól rangsorolják a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Kollégiumot (lásd 5. internetes forrás) is. Érdekesség, hogy ez Erdély legkeresettebb magyar tannyelvű középiskolája a kilencedik osztályba történő felvételi eredményei szerint. A kolozsvári János Zsigmond Unitárius Kollégium (lásd 6. internetes forrás) szintén stabilan a top 200-as mezőnyben szerepel, sőt az érettségi eredményei alapján a legsikeresebbnek mondhatják magukat, akár országos szinten is kiemelkedők. Ugyanígy említést érdemel az ugyancsak kolozsvári Báthory István Elméleti Líceum, a nagyváradi Ady Endre Gimnázium (lásd 6. internetes forrás), a Nagykárolyi Elméleti Líceum, a szatmárnémeti Kölcsey Ferenc Főgimnázium, a csíkszeredai Márton Áron Elméleti Líceum (lásd 7. internetes forrás), a székelyudvarhelyi Tamási Áron Elméleti Líceum (lásd 8. internetes forrás), vagy akár a baczkamadarasi Kis Gergely Református Kollégium, de a felsorolást sokáig lehetne még folytatni, és minden bizonnyal sok említésre méltó intézmény ki is maradna.

Fontos megemlíteni a magyar tannyelvű művészeti iskolákat is, úgymint: Sigismund Todu?ă Zeneiskola Kolozsvárott, a Plugor Sándor Művészeti Líceum és az Osonó Színházműhely Sepsiszentgyörgyön (lásd 9. internetes forrás), a Hargita Megyei Művészeti Népiskola, a Nagy István Művészeti Líceum Csíkszeredán vagy a Nagyváradi Művészeti Líceum (magyar és román tagozat) stb.

Külön említést érdemel a Szentegyházi Gyermekfilharmónia, de rengeteg néptánccsoport, táncház is működik Erdély-szerte.

A romániai magyar tehetséggondozás lehetőségeit és gátjait jól jellemzi a tény, hogy nagy területen, viszonylag szétszóródva él a magyarság, és a legtöbb helyen nemzedékenként akad ugyan 2-3 kiemelkedően tehetséges diák: ügyes mesemondó, néptáncos, szavaló, „színpadi jelenség”, helyesíró, fogalmazó, érzékeny lelkű, megszállott olvasó, jó ízlésű számítógépes grafikus, rajztehetség stb., ez viszont túl kevés ahhoz, hogy afféle elitosztályt (zenei tagozat, művészeti osztály, drámaosztály) lehessen létrehozni számukra. Ugyanakkor ahhoz túl sokan vannak, hogy szemet lehessen hunyni létezésük fölött, minek következtében észrevétlenül beolvadnak a középszerbe. Viszont túl sokfélék ahhoz, hogy hasonló képességüket, tehetségüket csoportosan lehessen fejleszteni.

A romániai magyar közoktatásnak megvannak a saját, jól bejáratott versenyei (Tudek, különböző olimpiák), de ugyanakkor a tehetséges diákok előszeretettel megmérettetik magukat a magyarországi vagy a Kárpát-medencei szintű versenyeken is (Tudok, Innovációs Verseny, Nemzetközi Magyar Matematikaverseny, Gordiusz stb.).

Romániában több egyetemen van magyar nyelvű képzés. Ezek mind akkreditáltak:

3 állami egyetemen vannak magyar nyelvű képzések is a román vagy más nyelvű képzések mellett: a kolozsvári Babeş–Bolyai Tudományegyetemen, a Marosvásárhelyi Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetemen és a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetemen. 1 magyar tannyelvű felekezeti egyetem is van, a kolozsvári Protestáns Teológiai Intézet, melyet kis mértékben a román állam is támogat. Ezeken kívül 2 akkreditált magyar tannyelvű magánegyetem is működik, melyeket a román állam egyelőre nem támogat: a kolozsvári, marosvásárhelyi és csíkszeredai karokkal is rendelkező Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem és a Nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetem. Különböző jogi környezettel működik még több magyarországi egyetem kihelyezett tagozata is.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2.1.3.2. Példaértékű tehetségpontok bemutatása