- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.2. Arany János Programok
Polonkai Mária
Az iskolai tehetségfejlesztési programok sokasodásával, a pedagógusok ismereteinek, módszertani kultúrájának fejlődésével párhuzamosan nem állt rendelkezésre az egész országot átfogó program, így az Oktatási Minisztérium 2000-ben útjára indította a tehetséggondozás egyik legmeghatározóbb és legrégebb óta működő programját, Arany János Tehetséggondozó Programot. A programba 5000 lakosnál kisebb településről érkező, általános iskolát végzett, jó képességű, kreatív, motivált tanulók kerülnek a nevelőtestület és a település önkormányzatának képviselőtestülete javaslatára. 2004-ben kidolgozásra és bevezetésre került az Arany János Kollégiumi program, 2007-ben pedig az Arany János Kollégiumi – Szakközépiskolai (Szakiskolai) Program.
Az Arany János Programok (AJP) 2000-ben az Arany János Tehetséggondozó Programmal (AJTP) indultak a közoktatásban. Jelenleg azon ritka programok egyike a másik két programmal, amely – kormányokon átívelve – második évtizedének végén is működik, és jó gyakorlatainak terjesztésével, módszertanok átadásával a magyar közoktatás/köznevelés meghatározó elemévé vált. Az AJTP tapasztalataira épülve indult el 2004-ben az Arany János Kollégiumi Program (AJKP). A két program hasonlít egymásra, de amíg az AJTP-ben a fő hangsúly a tehetség segítése, a tehetséges tanulók képességeinek komplex és differenciált fejlesztése, az AJKP-ban erősebb a szociális támogatás rendszere, a programban a módszertan kiemelten koncentrál a felzárkóztatásra, a hátrányos helyzetre is az esélyegyenlőség kérdéskörére. 2007-ben jött létre az Arany János Kollégiumi – Szakközépiskolai (Szakiskolai) Program (AJKSzP), melyben az elérendő cél a tanulók számára egy piacképes szakma megszerzése, szintén kollégiumi, szociális és hozzáadott érték támogatással.
A három program, az AJTP, az AJKP és az AJKSzP alkotja az Arany János Programokat. A programban részt vevő fiatalok erős támogatással, kiemelt figyelemmel, szociális segítségnyújtással elérhetik, hogy érettségi bizonyítvány szerezzenek, bekerüljenek a felsőoktatási intézményekbe, továbbtanulhassanak, valamint képesek legyenek egy szakmát megszerezni.
Mindhárom program kiemelt feladata a tehetséggondozás, felzárkóztatás, a személyiség- és képességfejlesztés, az egyéni fejlesztés, a pályaorientáció, a tanórán és tanórán kívüli különböző fejlesztőtevékenységek megszervezése és lebonyolítása (pl. belföldi és külföldi tanulmányutak, úszásoktatás, sítábor, gólyatábor stb.). Az AJP-ban részt vevő tanulók tantárgyi kulturális, sport- és művészeti versenyeken mérik össze tudásukat (pl. Művészeti Fesztivál, Irodalmi verseny, Vállalkozói verseny, Kolimpia, Tömörkény alkotói pályázat stb.). A tanárokat, kollégiumi nevelőtanárokat a célok és feladatok megvalósításában továbbképzések, konzultációk segítik.
Következő fejezet: >>> 4.1.2.1.1. Az AJTP céljai, tevékenysége, feladatai