- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.3. A Nemzeti Tehetség Program
4.1.3.2. A Nemzeti Tehetség Program létrejötte, céljai, működése
Az AJTP kiváló gyakorlatának tapasztalatára alapozva, valamint a 2006-ban megalakult Nemzeti Tehetségsegítő Tanács (és a Matehetsz) tagszervezeteinek, szakembereinek ösztönzésére, széles politikai konszenzussal 2008-ban fogadta el az Országgyűlés a Nemzeti Tehetség Programot.
A társadalmi egyetértés és a megfogalmazott szakmai szempontok alapján megszületett a 78/2008. (VI. 13.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program céljáról, majd ezt követően december 4-én a 126/2008. (XII. 4.) Országgyűlési határozat a Nemzeti Tehetség Program elfogadásáról, finanszírozásának elveiről, valamint a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásának és működésének elveiről. A határozat kimondja, hogy „a tehetségek segítése nemzeti ügy”, rögzíti a széles körű társadalmi összefogás szükségességét, valamint a tehetségsegítés modern, komplex szemléletét tükröző alapelveket. A következő évben megszületett két további döntés is a program érdekében: a 152/2009. (VII. 23.) Kormányrendelet a Nemzeti Tehetség Program finanszírozásáról, valamint az 1119/2009. (VII. 23.) Kormányhatározat a Nemzeti Tehetségügyi Koordinációs Fórum létrehozásáról és működéséről.
A program tehát egy tehetségbarát társadalom kialakítását tűzte célul, ennek érdekében átfogó társadalmi összefogást sürget, felsorolva a szükséges szereplőket, csoportokat, teendőket: a köznevelés és a felsőoktatás intézményei; állami–civil együttműködések, hálózatok, projektek terén; civilszervezetek és egyházak aktivitása; cégek, vállalatok segítő tevékenysége; magánszemélyek felajánlásai; szülők, szülői szervezetek bevonása; médiatámogatás stb.
Annak érdekében, hogy a Nemzeti Tehetség Program átfogó jellegét megértsük, érdemes áttekintenünk a 2008-as Országgyűlési határozatban megfogalmazott általános alapelveket:
hosszú távú szemlélet;
az értékőrzés elve;
a sokszínűség elve;
az esélyteremtés elve;
a folyamatosság és átjárhatóság elve;
a kiválasztás-kiválasztódás és önfejlesztés elve;
Következő fejezet: >>> 4.1.3.3. Tehetséggondozás a felsőoktatásban