4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók

4.1.3. A Nemzeti Tehetség Program

4.1.3.4. A Nemzeti Tehetség Program értékei, hatása és további lehetséges szakmai irányai

A Nemzeti Tehetség Program – tekintettel a társadalmi szintű tehetségsegítés különlegesen összetett jellegére – közreműködőit, tevékenységeit és célcsoportjait tekintve is izgalmasan sokféle. Érdemes csokorba gyűjteni és felsorolni a program megvalósulásának különféle területeit, hatásait.

A program hatására a tehetséggondozás (mint jog, kötelezettség, teendő) 2011-től törvényi szabályozást is kapott a köznevelési törvényben (2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről). Ezzel tehát a köznevelés alapműködésében is kifejezetten megjelentek a Nemzeti Tehetség Program szakmai elemei. A program egyes projektjei által ösztönzött korszerű tehetségfejlesztő megoldások tehát minőségi javulást, több száz intézmény esetében pozitív tapasztalatokat eredményeztek a köznevelési rendszerben.

Sok ezer pedagógus és más szakember vett részt tehetségsegítéssel kapcsolatos továbbképzésen, ők az oktató-nevelő munkájuk során érzékenyebbek lettek a tehetséggondozás terén, és sok esetben az általuk bevezetett kiváló megoldások jelentős hatást fejtettek ki munkatársaik, egész intézményük, további kollégáik irányába is.

A köznevelés szakszolgálati előírásai között megjelent a tehetséggondozás is: a szakszolgálati tehetséggondozó koordinátori feladat egyre inkább megtalálja szerepét, ezzel tovább növekednek a tanulók esélyei tehetségük kibontakoztatása érdekében.

Az állampolgárok támogatása, bizalma, amely az 1%-os adófelajánlások számában és a közvélemény-kutatások szerinti megítélésben, valamint a programok hatásvizsgálataiban válik láthatóvá.

A programért felelős szakpolitika szereplőinek részéről kormányokon átívelően elkötelezett támogatás tapasztalható. Ez tükröződik az EU-s projektek tervezésekor, kiírásaiban, valamint az NTP-pályázatok évenkénti, korszerű, komplex szemléletű megjelentetésében.

A programnak már a kezdetétől fontos jellemzője az állami és a társadalmi civilszervezetek együttműködése, a Matehetsz és más civil társadalmi szervezetek kiemelkedő szakmai és projektmegvalósító szerepe. Ez különleges társadalmi bizalmat alakított ki és tart fenn, ami különlegesen pozitív, sokszorozó hatást fejt ki az egyes (anyagi és más erőforrásokkal rendelkező) személyek segítő szándékainak mozgósítása terén, valamint a céges, vállalati tehetségsegítés (társadalmi felelősségvállalás) ösztönzése terén. Mindez a médiában is jól érzékelhetően gyarapítja a tehetségekkel foglalkozó műsorok, interjúk stb. számát.

A Matehetsz által ösztönzött Kárpát-medencei tehetséghálózat (tehetségpontok, tehetségsegítő tanácsok) – átfedésben további hálózatos működésű intézményekkel, szervezetekkel, információs rendszerekkel együtt – különleges esélyteremtő részét képezik a Nemzeti Tehetség Programnak.

A hazai tehetségpont-hálózat jelentős nemzetközi szakmai elismeréssel működik. Erre a tekintélyre alapozva indulhatott el 2012-től (a Nemzeti Tehetség Program, valamint külföldi egyetemek, szervezetek támogatásainak segítségével) az a nemzetközi tehetséghálózat, amelynek kiépülése nagy részben Csermely Péter professzornak, az Európai Tehetségsegítő Tanács elnökének és Fuszek Csillának, a Budapesti Európai Tehetségközpont igazgatójának köszönhető.

A Nemzeti Tehetség Program hozzájárult a hazai felsőoktatási tehetségsegítés megerősödéséhez is: az OTDK és a szakkollégiumok kiterjedése mellett (a korábbi évtizedek egyetemi hagyományaira alapozva) az egyes felsőoktatási intézmények által kidolgozott egyedi tehetségprogramok is megjelentek. A tehetségfejlesztés szempontjai és módszertani megoldásai egyre inkább elfoglalják természetes helyüket a graduális pedagógusképzések szakmai tartalmában is.