A tehetség kézikönyve

4.1.3.4. A Nemzeti Tehetség Program értékei, hatása és további lehetséges szakmai irányai (...folytatás)

Érdemes kitérni a Nemzeti Tehetség Program hatásai és eredményei között arra is, hogy a programok megvalósítása során a pozitív, segítő események gyarapodásával a tehetségsegítés, -fejlesztés és -gondozás szavak és cselekedetek pozitív és szakmai szempontból egyre árnyaltabb társadalmi értelmezést kapnak.

A Nemzeti Tehetség Program jelen helyzetének megítélésekor érdemes felidézni, mi is volt a legfőbb cél akkor, amikor a program elindításáról döntöttek? Az intézményi és szakmai támogatás által is a gyermekek, tanulók, hallgatók személyes segítése: megértés, felismerés, elfogadás; komplex szempontú fejlesztés, gondozás; mozgástér tágítása, mobilitás; társadalmi kapcsolatok szélesítése (mentorok); csoportos és egyéni fejlesztések biztosítása; anyagi támogatás (ösztöndíj); oktatási szintek és területek közötti átmenetek segítése; felsőoktatási tehetségtámogatás szélesítése és a program megvalósítása által pedig a rendszerszintű változások ösztönzése…

És hol tartunk most? A Nemzeti Tehetség Program szakmai feladatai a rendelkezésre álló keretek között, nagy volumenben, jó színvonalon megvalósultak! A rendszerszintű változások lehetősége látszik, a keretek a tehetségfejlesztés szakmai szempontjaiból tekintve jó irányban változnak. A társadalmi civilszervezetek és a kormány egyaránt hangsúlyos szerepet vállalnak a Nemzeti Tehetség Program megvalósításában: a teendők egyeztetése, a feladatok közös megfogalmazása, rendszerszerű megosztása immár gyakorlattá vált. Az erősödő „tehetségbarát társadalom” kialakításának igénye mentén magánszemélyek, alapítványok, önkéntes mentorok, civilszervezetek, mozgalmak egyre nagyobb számban tűzik zászlajukra a tehetségek segítésének ügyét. A mozgalomszerű program követői számára már a kezdetektől különleges hitelt adott és ad Sólyom László köztársasági elnök személyes támogatása, valamint az általa alapított, 2011 óta működtetett különleges, felnőtt fiatalokat segítő ösztöndíj. A Nemzeti Tehetség Program jó szándékú céljaival egyetértve, a „közös nemzeti ügy” fontosságát elismerve állt a program mellé, Áder János köztársasági elnök felesége, Herczegh Anita, valamint több országgyűlési képviselő és kormányzati vezető is.

A Nemzeti Tehetség Program megvalósulásában, folyamatosságának biztosításában meghatározóak voltak Orbán Viktor miniszterelnök, Réthelyi Miklós, Balog Zoltán és Kásler Miklós miniszterek, valamint Schanda Tamás és Novák Katalin államtitkárok közvetlen támogató döntései. A program eredeti szándékait követve a kormány (az EMMI) részéről a civilekkel történő együttműködés iránti elkötelezettséget mutatja az a tény is, hogy a Matehetsz 293 millió forint támogatást kapott saját tulajdonú székhely kialakítása érdekében: A budapesti 11. kerületben kialakítás alatt álló Tehetségház várhatóan 2020 őszétől válik a Matehetsz munkatársainak és szolgáltatásainak önálló tulajdonú székhelyévé.

Az országos szándékoktól ösztönözve és a sikerrel megvalósított programok példáján felbuzdulva a Matehetsz tagszervezetei mellett több kisebb-nagyobb hatókörű szervezet végez kiváló színvonalú tehetségsegítő tevékenységet – esetenként nagyarányú civil önkéntes erőforrást bevonva, és a korábbi vagy más irányú tapasztalataikat is felhasználva. Nem vállalkozhatunk még a részleges felsorolásra sem, ezért valóban csak példaképpen említjük meg a matematikai tehetséggondozás terén a következőket:

„A gondolkodás öröme alapítvány” Pósa Lajos módszertanát követve matematika-hétvégéket és -táborokat szervez, többek között a Zrínyi-versenyen részt vevő tanulók számára.

A fiatal matematikusok által indított, 2019-ben Bonis Bona-díjjal is elismert „A matematika összeköt” egyesület szintén kiemelkedően korszerű oktatási módszertan szerinti tehetségsegítést végez, önkéntes aktivitásai és a „Medve-matek” rendezvényei, versenyei által.

A komplex programok közül pedig hadd emeljük ki a Mathias Corvinus Collegium (MCC) többirányú tevékenységét, a Női Közéleti Vezetőképző Programot vagy az immár határon túli magyar tanulókat is bevonó „Fiatal Tehetség Program” elindítását, működtetését.

A gyarapodó segítő aktivitások, elkötelezett magánszemélyek és vállalatok, a jó minőségű programok és a köznevelési rendszer korszerűsödése egyúttal a Nemzeti Tehetség Program tehetségsegítő szempontjainak, jó gyakorlatainak és módszertani megoldásainak kiterjedését is jelentik.

Sok intézmény és szervezet tehát – természetesen kiváló munkatársai segítségével – jól tudta hasznosítani a Nemzeti Tehetség Program szakmai ösztönzését: a saját tapasztalatokra alapozva, egyedi céljaik szerint alakították ki, tették rendszerszerű alapműködéssé a tehetséggondozást. Példaértékű, kimagasló tehetséggondozó munkát végző szervezetek, műhelyek komplex, jó tehetségfejlesztő megoldásait gyűjtötte össze Polonkai Mária a Tíz jó gyakorlat a hazai tehetséggondo-zásban című munkájában. Érdemes felsorolnunk a tehetségterületi, korosztályos és intézménytípus szerint is színes összeállítás fejezeteit:

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.1.4. A Matehetsz szerepe a Nemzeti Tehetség Programban