A tehetség kézikönyve

4.1.5. Az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) kialakulása és jelentősége

Fuszek Csilla

A 2015 szeptemberében megalakult Európai Tehetségtámogató Hálózat létrejöttét többéves előkészítő munka előzte meg; a Hálózat 2015-ös megalakulása óta pedig folyamatosan fejlődik, méreteinek növekedésével párhuzamosan megújul és átalakul. A megalakulás és a fejlődés folyamataiban a magyar szerepvállalás a kezdetektől fogva kiemelkedő jelentőségű, a Matehetsz keretein belül működő Európai Tehetségközpont munkájához köthető.

A cikkben a történeti aspektusok mellett megismerkedhetünk a tágabb tehetségbarát környezetnek és a hálózatosodásnak a hosszú távú előnyeivel, a tehetségtámogatásban betöltött jelentőségével.

Kulcsszavak: hálózatosodás, Tehetségközpont, Tehetségpont, Youth Platform (Fiatalok Platformja), tehetségtámogató környezet

Az Európai Tehetségsegítő Hálózattal (ETSN) kapcsolatos közös, nemzetközi gondolkodás 2011 áprilisában Budapesten, a tehetségtámogatás témakörében tartott Európai Elnökségi konferencián (lásd 1. internetes forrás) elhangzottak nyomán kezdődött el. Professzor Csermely Péter a nyitó előadásában bemutatta az akkor mindössze 4 éves, de addigra már közel 450 Tehetségpontot összekötő magyarországi, együttműködésen alapuló, tehetséghálózat (lásd 2. internetes forrás) által elért eredményeket, többek közt a civil és az állami szektor összefogásából és a formális és az informális oktatás összekapcsolódásából eredeztethető hosszú távú előnyöket. Rávilágított arra, hogy milyen hatással lehet egy ország oktatáspolitikájára, ha tehetségtámogató tevékenységei egyszerre válnak láthatóvá és átláthatóvá. A konferencia zárónyilatkozata már tartalmazta azt a közel 300 szakértő és döntéshozó által elfogadott elképzelést, hogy érdemes az európai törekvéseket is összehangolni, hálózatba szervezni, ezen keresztül pedig a korábbiakhoz képest a tehetséggondozást hangsúlyosabban megjeleníteni az európai oktatáspolitikákban, az uniós pályázatokban.

Az akkori nyilatkozatot értékelhetjük az ETSN kialakulásához vezető hosszabb távra tervezett folyamat egyik első stratégiai lépésének. Csermely professzornak az Európai Tehetségtanács 2012-ben történő (ECHA) elnökké választása pedig egy újabb nemzetközi áttörést jelentett (Fuszek, Csermely, O’Reilly és Ziegler, 2018), hiszen 2 éven belül az ECHA is elfogadta Csermely kezdeményezését, a magyar példa nyomán a tehetségtámogatás új típusú, úgynevezett hálózatos megközelítését, és ennek nyomán felvállalta az Európai Hálózat létrehozásának támogatását is.

Az egyén közvetlen környezetének (család, iskola, barátok stb.) jelentőségét számos tehetségmodell hangsúlyozza, ugyanakkor már az is bizonyított, hogy a tágabb, távolibb tehetségbarát, tehetségtámogató környezet is rendkívül meghatározó lehet (Bronfenbrenner, 1979; Fuszek, Csermely, O’Reilly és Ziegler, 2018). A tágabb környezet: például egy-egy államnak a tehetséggondozásra fordítható pénzügyi forrásai vagy a tehetség értékelésének kultúrája kétséget kizáróan hozzájárul kiváló egyéni teljesítmények megszületéséhez, felerősítheti a közvetlen környezet tendenciáit (Ziegler, Chandler, Vialle és Stoeger, 2016). A 2012 óta formálódó Európai Tehetségsegítő Hálózat is a tehetségígéretek vagy tehetségek tágabb környezetéhez tartozik, ám mégis, előre meg nem jósolható módon komoly hatással lehet akár egész nemzedékekre is. A hálózat európai szintű gyakorlati megjelenése és egyben szimbóluma is az egyén tehetségfejlődési folyamatában a pozitív, tágabb támogató környezet fontosságának. 2008-tól Magyarországon is, amikor az állam átfogó módon, programszerűen felvállalta a tehetséggondozást és ehhez megfelelő anyagi kereteket biztosított, számos formában tetten érhetővé vált a tehetségsegítés „mozgalommá” fejlődése, a tehetségbarát környezet kialakulása.

Az ETSN létrejöttében és formálódásában kiemelkedő szerepet játszott, hogy 2012-ben a Matehetsz keretei közt, a Nemzeti Tehetség Program támogatásával megalakulhatott a Budapesti Európai Tehetségközpont (EUTK; lásd 3. internetes forrás). Az EUTK-nak az egyik stratégiai célja az volt, hogy az ECHA-val együttműködve, a magyar hálózathoz hasonlatosan az európai tehetségtámogató tevékenységek hálózatba szerveződését elősegítse, és mintaadó Tehetségközpont legyen az európai tehetségtámogatással foglakozó intézmények számára. A Központ koordinálásában számos szakmai egyeztetés indult el, nemzetközi kerekasztal-beszélgetéseken csiszolódtak a hálózattal kapcsolatos elképzelések, konferencia-előadások keretében vált a szakma számára egyre ismertebbé az európai hálózat gondolata; illetve felkerült az EUTK honlapjára az első európai tehetségsegítő tehetségtevékenységeket összegyűjtő térkép is.

A későbbi Európai Tehetségsegítő Hálózat elemeit bemutató első dokumentumot számos egyeztetés után 2014 őszére Csermely Péter állította össze. Az ECHA-nak a 2014-es ljubljanai konferenciáján (lásd 4. internetes forrás) ez a dokumentum került az ECHA-tagok közgyűlése elé, akik csaknem egyhangúan elfogadták. A dokumentumról történő szavazás nyomán a hálózatépítés első „operatív szerveként” a közgyűlés megválasztotta az ún. Kvalifikációs Bizottságot (lásd 5. internetes forrás). A Bizottság 7 különböző ország tehetséggondozással foglalkozó szakembereiből (Lianne Hoogeveen, Csilla Fuszek, Brone Narkeviciene, Colm O’Reilly, Ugur Sak, Margaret Sutherland, Anne Vohrmann) állt össze, és 2014 óta, bár különböző összetétellel, de folyamatosan végzi az Európai Tehetség Központok értékelését. Titkára a megalakulás óta Fuszek Csilla, az EUTK igazgatója lett.

Az elfogadott dokumentum alapján a Kvalifikációs Bizottság további, több hónapos egyeztető tárgyalásai nyomán sikerült konkretizálni és pályázatos formába önteni az Európai Tehetségközpontok kritériumait. 2015 februárjában – még az ECHA honlapján – megjelent az első felhívás az Európai Tehetségközponttá válásához (lásd 6. internetes forrás).

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata