4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók

4.1.1. ECHA-képzések

4.1.1.1. Képzési programok alakulása

4.1.1.1.2. A képzés célja, hazai és nemzetközi háttere

A képzés célját a fejezet bevezetésében foglaltak határozzák meg. Az egyetemet, főiskolát végzett szakemberek (pedagógusok, pszichológusok stb.) felkészítése történik a tehetségfejlesztés speciális feladatainak a megoldására, az elméleti ismeretek gyakorlati feladatokra történő átültetésére, a tehetségígéretek készségeinek, képességeinek fejlesztésére. A képzésben részt vevő szakemberek sokféle intézményben (iskolákban, pedagógiai szakszolgálatokban, kollégiumokban, közművelődési intézményekben, sportegyesületekben, civilszervezetekben, szabadidős foglalkoztatókban stb.) alkalmazhatják a szerzett ismereteket, gyakorlatokat.

A hazai pedagógus alapképzésben (graduális képzésben) korábban kevés felkészítést kaptak a résztvevők, napjainkban erre a pedagógusképző felsőoktatási intézmények jobban figyelnek.

Az iskolarendszer átalakulása, az iskolai autonómia erősödése, a Nemzeti Alaptanterv tartalmának az intézmény saját arculatára történő formálása, a módszerekben, eszközökben történő változás, a tanulók/fiatalok egyéni fejlődésének elősegítése megadta azt a lehetőséget, hogy a tehetségfejlesztő programokat a tevékenységterületekhez, tantárgyakhoz, a szakköri programokhoz, a fakultációk kialakításához igazítsák.

A tehetségfejlesztéssel kapcsolatos továbbképzések lehetővé tették, hogy a pedagógusok a legfrissebb hazai kutatások eredményeit is figyelembe vegyék az intézményi programok kialakításában. A tehetségkutatásban a Kossuth Lajos Tudományegyetem 2000-től Debreceni Egyetem Pszichológiai Intézetének nagy szerepe volt.

Az intézet oktatóinak kutatásai, publikációi, a doktori képzés (egyik altémája a tehetséggondozás), majd más intézmények, pedagógusok, publikációi nagyban segítették a tehetségfejlesztő pedagógusok munkáját (Tehetségbibliográfia, 2014).

Kedvezett a hazai tehetséggondozás fejlődésének az is, hogy az 1980-as évek második felében világszerte az érdeklődés központjában került a tehetséggondozás. A Tehetség Világtanács (World Council for Gifted and Talented, WCGT) és az Európai Tehetségtanács (European Council for High Ability, ECHA) tevékenységébe magyar szakemberek is részt vettek.

1994-ben az ECHA egy posztgraduális képzési programot dolgozott ki, melynek filozófiája megtermékenyítette a hazai szakirányú továbbképzési és szakvizsgaprogram tartalmát.

A hollandiai Nijmegeni Egyetem Tehetségkutató Intézete szervezésében működő posztgraduális képzés hosszabb működése után az akkor már Debreceni Egyetemen működő szakirányú továbbképzésben és szakvizsgás képzésben részt vevő hallgatók az Európa-szerte érvényes ECHA-diplomát is megkapták a végzés után. A szakma úgy ítélte meg, hogy nagy elismerése ez a képzésnek.

Következő fejezet: >>> 4.1.1.1.3. A képzés képesítési követelményei