- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.1.1. Képzési programok alakulása
4.1.1.1.3. A képzés képesítési követelményei
A tehetségfejlesztés szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeit a 29/1997. (IX. 16.) MKM rendelet határozza meg.
A képzés főbb tanulmányi területei a szakirányú továbbképzésben:
(1) Elméleti alapozó képzés: tehetségkutatás és gondozás története, a tehetség definíciói, fajtái, a tehetség komponensei, tehetség és társadalom, tehetség és szocioemocionális fejlődés, kreativitás és pedagógia implikáció.
(2) A tehetségfejlesztés metodikájának elmélete és gyakorlata: tehetségdiagnosztika, tehetségfejlesztő programok, gazdagító programok metodikája, alulteljesítés, tanulási zavarok, tanácsadás, egyéni fejlesztés, pedagógusszerepek a tehetségfejlesztésben, gyakorlati képzés egyéni és csoportos formában, a tehetséggondozás különböző területein és helyszínein, szupervízió mellett folyó terepmunka során.
(3) Kötelezően választandó területek: szociálpedagógia, iskolai mentálhigiéné, szervezetfejlesztés, illetve oktatásfejlesztés.
Számonkérési formák: kollokvium, gyakorlati jegy, szigorlat, záródolgozat, záróvizsga.
A „Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés” pedagógus szakvizsga képesítési követelményeit a pedagógus továbbképzésről, a pedagógus szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendeletben foglaltak, valamint a 41/1999. (X. 13.) OM rendelet a pedagógus szakvizsga képesítési követelményeiről, valamint a korábban bemutatott 29/1997. (IX. 16.) MKM rendelet, az 1/2008. (I. 31.) OM rendelet a tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak képesítési követelményeiről határozza meg.
A tehetségfejlesztési szakirányú továbbképzési szak követelményeit azzal kell kiegészíteni, hogy a rendelet ebben az esetben meghatározza a szakvizsgás képzésben a kötelezően oktatott tudományterületek témaköreit: (1) közigazgatási vezetési ismeretek, közigazgatás rendszere, alapintézményei, alapvető államháztartási ismeretek, (2) nevelési-oktatási intézmény mint szervezet működése, jogi feltételek, intézményfejlesztés stratégiai, oktatási intézményei és minőségbiztosítás, intézményi légkör szociálpszichológiai jellemzői, tanulói, tanári, szülői szerveződések; (3) a közoktatás ellenőrzési, mérési, értékelési rendszere, a minőségbiztosítás feladatai, az intézmény önértékelése, külső értékelése, külső és belső vizsgák szerepe a tanulmányi teljesítményben, (4) a pedagógus a szervezetben, pedagógiai folyamattervezés, pedagógus szerepek, szakmai önismeret a pedagógiai gyakorlatban, a pedagógusok mentálhigiénéje, e tevékenységet segítő eljárások, módszerek, (5) sajátos pedagógiai és pszichológiai ismereteket igénylő tanulók/csoportok nevelése/oktatása, az értelmi, érzelmi és/vagy testi fejlettségük miatt speciális nevelési szükségletű gyerekek nevelése/oktatása, nemzetiségi és etnikai kisebbségekkel való foglalkozás.
Következő fejezet: >>> 4.1.1.1.4. A képzés gyakorlati háttere