- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.1.1. Képzési programok alakulása
Hazánkban az 1980-as években jelent meg az igény arra, hogy a közoktatási intézmények speciális vagy komplex tehetségfejlesztő programot indítsanak, melyek a tanulók/fiatalok készségeit, képességeit fejlesztik. A pedagógusok részéről is megnőtt az igény, hogy segítséget kapjanak, készítsék fel őket a tehetséggondozásra, mert legtöbbjük a graduális képzésben nem kapott felkészítést a speciális munkára. Az 1985. évi I. törvény a közoktatásról egyre több szabadságot adott az intézményeknek, így a pedagógusoknak is, akik keresték a módszereket, eljárásokat arra, hogy a tehetségeket azonosítsák, fejleszthessék. Az intézmények egyre több segítséget kértek a felsőoktatási intézményektől, a tehetségeket kutató szakemberektől, megindultak a 120 órás intenzív tanfolyamok.
Ahhoz, hogy a képzések kielégítsék az igényeket, szükség volt körbejárni a következő kérdéseket:
a tehetséggondozás célkitűzését,
a tehetséges tanulók szükségleteit,
a tehetségsegítő tanárok elvárásait.
A tehetséggondozás célkitűzései
Erika Landau (1993) a következőket fogalmazza meg:
felismerni a tehetséget és megjelenési formáit,
segíteni a tehetséget abban, hogy felismerhessék és fejleszthessék képességeiket,
kielégíteni a tehetséges gyermek megismerési, alkotási, biztonsági, elfogadottsági szükségleteit,