4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók

4.1.1. ECHA-képzések

4.1.1.2. Képzés adaptációja más felsőoktatási intézményben

4.1.1.2.1. Az ECHA-diploma hasznosítása

A szakirányú és szakvizsgás továbbképzésen végzett pedagógusok, szakemberek alkalmasak: a tehetségfejlesztő programok önálló tervezésére, a tehetségfejlesztő programok megvalósítására azokon a helyeken, ahol a nevelési, oktatási, fejlesztő intézményben a szakirányú végzettségüknek megfelelő tevékenység folyik. Alkalmasak egyéni fejlesztésre, csoportos fejlesztésre, tanácsadásra, képzettségüknek megfelelő tehetségdiagnosztikai eljárások alkalmazására, a tehetségfejlesztés területén önálló kutató, fejlesztő munkára, tapasztalataik publikálására, a köznevelési és felsőoktatási rendszer változásainak közvetítésére, kompetenciáik határain belül javaslattételre, koncepcióalkotásban való részvételre.

Az ECHA 21. századi megújulásának egyik kezdeményezője és motorja Prof. Csermely Péter lett, akit 2012-ben választottak meg először az ECHA elnöki székébe. A megújulás az ECHA diplomára is kiterjedt, a szervezet 2016-ban létrejött Oktatási Bizottsága kapta feladatul, hogy tekintse át és frissítse az addigi oktatási tartalmakat. A munka jelenleg is folyamatban van.

Irodalom

Balogh László (2004). Iskolai Tehetséggondozás. Debrecen: Debreceni Egyetem Kiadó.

Cropley, A., Mcleod, I. (Eds) (1986). Preparing Teachers of the Gifted. International Review of Education, 2.

Heimann Lászlóné (1998). Tanárképzés tehetséggondozás. Budapest: Pedagógusképzés.

Herskovits Mária (1994). Irányzatok a nemzetközi tehetséggondozásban. In Balogh László, Herskovits Mária (szerk.), Tehetség és személyiség. Debrecen: Kossuth Egyetemi Kiadó.

Landau, E. (1974). A kreativitás pszichológiája. Budapest: Tankönyvkiadó.

Tehetség bibliográfia (1985–2013) (2014). Debrecen: Magyar Tehetséggondozó Társaság.

Következő fejezet: >>> 4.1.2. Arany János Programok