- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók
4.1.2.3. Arany János Kollégiumi – Szakközépiskolai (Szakiskolai) Program fő folyamatai, a folyamatok céljai, megvalósítandó tevékenységek
Az Arany János Kollégiumi – Szakközépiskolai (Szakiskolai) Programban a cél az, hogy csökkentsék az intézményben a lemorzsolódást, a tanulóknak legalább 85%-a versenyképes szakmához jusson. A kollégiumi célok megvalósítása során a tanuló demokratizálódik, a tevékenységek gazdagodnak, segítséget nyújtanak nekik a munkába álláshoz.
Az Arany János Kollégium – Szakközépiskolai (Szakiskolai) Program fő folyamatai, a folyamatok célja, megvalósítandó tevékenységei az 59/2013. (VIII. 9.) EMMI rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról 5. mellékletében foglaltaktól csak a 6. melléklet 3.7., 3.8., és 3.9. pontjában tér el.
„3.7. A tanulói mérés és értékelés folyamata
Cél: olyan folyamat kialakítása, amely során a tanulói teljesítmény mérése és értékelése a tanuló fejlesztését szolgálja.
A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés minden esetben szükséges valamennyi érintett partner számára. A kompetenciaalapú fejlesztés elengedhetetlen eszköze az egyéni képességek feltérképezése, a fejlesztési törekvések kiértékelése, sőt a fejlesztésben részt vevők bevonása az értékelés továbbfejlesztésének folyamatában. Ez biztosítja a fejlesztés számára minél inkább felhasználható, a fejlesztésben részt vevők számára érthető visszajelzéseket.
A tanuló értékelése, az értékelésről történő visszajelzés tevékenységei:
a/ mérőeszközök kiválasztása, kifejlesztése, adaptálása,
b/ az intézmény azonosított és megjelölt mérőeszközeinek használatával mérések elvégzése:
ba/ kulcskompetenciák és kognitív ismeretek egyéni, intézményi és országos standardokkal is összevethető mérése érdekében,
bb/ a tanuló szociális helyzetének felmérése érdekében,