4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.1. Nemzeti programok, keretrendszerek, eredmények, víziók

4.1.5. Az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) kialakulása és jelentősége (...folytatás)

Az első pályázatra 19 országból 28 színvonalas pályázat érkezett be, bizonyítva, hogy Európában széles körben megjelent a hálózatos gondolkodásmód igénye, a tehetséggondozáson belüli időszerűsége. A Kvalifikációs Bizottság a pályázatokból 2015 nyarán kiválasztotta az első 14 Európai Tehetségközpontot, közöttük a magyart is, akikből a hálózat hivatalosan is megalakult (lásd 7. internetes forrás) 2015. szeptember 29-én az Európai Parlament brüsszeli épületében, magas rangú tisztviselők, valamint EU-s parlamenti képviselők jelenlétében.

A kvalifikálás folyamata során a Tehetségközpontnak bizonyítania kell, hogy egy országban vagy egy nagyobb régióban szakmailag megalapozott tehetségsegítő tevékenységet végez, szakemberei képesek arra, hogy megfelelő színvonalú felvilágosítást adjanak tehetséggondozást érintő kérdésekben. A központnak nyitottnak kell lennie a hálózatépítésre, az információk hatékony továbbítására, a tehetségpontok regisztrációjára, a jó gyakorlatok cseréjére, az együttműködésre, a többi központtal és ponttal közös projektekben történő részvételre, és bizonyítania kell, hogy mindehhez megfelelő és biztos anyagi fedezet áll rendelkezésére.

A „második körös” (2016-os) Tehetségközpont pályázatban már lehetőség nyílt Európán kívüli, ún. Társult (Associated) Tehetségközpontok csatlakozására is. 2016 óta évente meghirdetésre kerül a Tehetségközpont pályázat, ennek keretében tudnak az intézmények a világ minden tájáról csatlakozni a hálózathoz. 2019 első felére már 25 központja (Ausztria (2), Belgium (2), Csehország, Dánia, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Litvánia, Magyarország, Németország (2), Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc, Szlovákia, Szlovénia, Törökország) lett a hálózatnak, ebből 21 európai, 4 pedig Európán kívüli (Egyesült Arab Emirátusok, India, Peru, Szaúd-Arábia) országban.

2015 novemberében került fel az ECHA, illetve különböző fordításokban a Tehetségközpontok honlapjaira az első Európai Tehetségpontok megalakítására történő felhívás, és a későbbiek folyamán ez a felhívás folyamatossá vált. Az ETSN-hez a Tehetségközpontok közös hálózatépítő tevékenységének köszönhetően mára már 43 országból közel 400 Tehetségpont csatlakozott a hálózathoz (lásd 8. internetes forrás).

Hogyan is jellemezhetnénk ma ezt a hálózatot?

Az Európai Tehetségsegítő Hálózat egy folyamatos átalakulásban lévő, fejlődő rendszer, egyenrangú tagjai a hálózat csomópontjait alkotó Európai Tehetségközpontok és a hálózat pontjait alkotó Európai Tehetségpontok. Az Európai Tehetségközponttá válás kritériumrendszerét az ECHA Kvalifikációs Bizottsága, az Európai Tehetségponttá válásét – ami elsősorban Tehetségpontként való regisztrációt jelent – a hálózatot alkotó egyes Tehetségközpontok határozzák meg. A regisztráció elfogadásának menetét minden Európai Tehetségközpont egyénileg látja el. Mint a fentebb említett adatokból is jól látszik, jóval több ország tagja a hálózatnak, mint ahol Tehetségközpont található, ilyenkor a regisztrálás folyamatát egy-egy központ vagy az ún. Hálózati Tanács látja el.

Ha rátekintünk a hálózat honlapján található tehetségtérképre (lásd 8. internetes forrás), láthatjuk, hogy az Európai Tehetségközpontok a tehetségtámogatásnak több területén is szakmailag kiemelkedő minőséget nyújtó intézmények, azonban nagyon sok tekintetben eltérnek egymástól. Vannak köztük non- és forprofit szervezetek is, vannak állami fenntartásúak, akik éppen egy-egy ország minisztériumi háttérintézményei közé tartoznak, és vannak köztük civil szerveződések is, de találunk egyházi fenntartású intézményt is. Érthető módon legtöbben egy-egy egyetem részeként működnek, de ha nem egyetemi intézményről van szó, akkor is komoly szakembergárdával rendelkeznek, akik képesek naprakész szakmai információval segíteni a hozzájuk fordulókat.

Egy-egy Európai Tehetségközpont tevékenységeinek halmaza is sok tekintetben eltérő lehet; az egyetemi kapcsolatok miatt vannak olyanok, amelyek inkább a tanárképzésre, más központok azonban inkább a fiatal tehetségekkel való közvetlen munkára fókuszálnak. Legtöbben kapcsolatot tartanak fenn egy-egy állam legfőbb döntéshozóival, az oktatással foglalkozó minisztériumaival, kutatásokkal, valamint szakmai ajánlásokkal segítik a döntéshozatali folyamatokat. Ez a sokszínűség az egyik fontos záloga az épülő Európai Tehetségsegítő Hálózat erejének, komplexitásának.

A központoknak – saját minőségi munkájukon túl – új, alapvető feladatai közé tartozik a hálózatszervezés, illetve a hálózati tagok számára a magas szintű szakmai információ biztosítása. Azaz a hálózatban az Európai Tehetségközpontok azok, amelyek több felelősséget vállalnak fel azzal, hogy egy-egy régióban, országban vagy éppen egész Európára kiterjedően végeznek koordináló, információt nyújtó munkát. Ez egyben az egymás iránti nyitottságot, jó gyakorlataik cseréjét, tehetséggondozással kapcsolatos nézeteik egyeztetését, egy-egy régión belüli tehetséggondozó tevékenységek összehangolását is jelenti. Jó példa erre az összehangolt munkára, hogy a központok képviselői szakmailag milyen komoly mértékben segítik az újonnan bekerülő intézmények szervező-szakmai munkáját, beilleszkedését a hálózatba, vagy akár a saját országán belüli helyének kialakításában.

Az Európai Tehetségsegítő Hálózatban való részvétel közösségi gondolkodásmódot igényel, ahol minden ország más-más oldalról segíthet a közös célok megfogalmazásában és elérésében, miközben a hálózatba szervezettség strukturális, szakmai és érzelmi biztonságot jelent a központoknak (Fuszek, Csermely, O’Reilly és Ziegler, 2018). Számos országban – például Hollandia, Németország, Horvátország – a meglévő tehetségekkel foglalkozó intézményekből szerveződött egy-egy új formáció, felpezsdítve az ország tehetségügyéért dolgozó kollégáit.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata