A tehetség kézikönyve

4.1.5. Az Európai Tehetségsegítő Hálózat (ETSN) kialakulása és jelentősége (...folytatás)

Jelenleg az Európai Tehetségsegítő Hálózat tulajdonképpen tagjainak közös tevékenységeiben, egymásra gyakorolt hatásában ölt testet. A gyakorlatban ez ma egy-egy közösen kialakítandó pályázat, hálózatépítés vagy éppen a hálózat ifjúsági tagozatának (Youth Platform) megvalósítását jelenti. Egy-egy közös projektben a vezető szerepet – a projektek tartalmától függően – mindig más Európai Tehetségközpont látja el. Az első, brüsszeli találkozó óta számos közös munka, program vagy pályázat indult el. A hálózat hirtelen bővüléséből adódóan 2016 második felére világossá vált, hogy szükség van egy stratégiai menedzsmentet ellátó 5 tagú Hálózati Tanács létrehozására is. A teljes hálózatra kiterjedő választás alapján 2016 októberében megalakult első tanácsot (lásd 9. internetes forrás) Prof. Albert Ziegler (lásd 10. internetes forrás), a Délnémet Tehetségközpont képviselője vezette, titkára pedig Fuszek Csilla (lásd 11. internetes forrás), a Matehetsz keretein belül működő EUTK igazgatója volt. A Hálózati Tanács újraválasztása 2018 végén történt meg, a korábbi vezetők ismét teljes bizalmat kaptak.

A tanács közös erőfeszítéseknek köszönhetően 2017 júniusában elkészült a hálózat közös honlapja: lásd 12. internetes forrás; a honlapon megtalálható a hálózatot alkotó intézmények térképe, mely feltünteti a részt vevő Tehetségközpontok és Tehetségpontok leglényegesebb adatait (lásd 8. internetes forrás). A honlap hírt ad a hálózat eseményeiről, konferenciáiról; bemutatja egy-egy központ, pont munkáját, vagy beszámol a központokban történő kutatásokról. Évi 2-3 alkalommal kiküldi a hálózat tagjainak (43 országba!) a hírlevelét, az ún. TalentWebet: lásd 13. internetes forrás. Csermely professzor és a Hálózati Tanács közös munkája nyomán 2018 folyamán megszületett az ETSN Szervezési és Működési Szabályzata is.

A hálózatban fontos szerepet tölt be a jelenleg 20 országból verbuválódott, kb. 80 tagból álló Fiatalok Platformja (Youth Platform), amely a Tehetségközpontokból és a Tehetségpontokból delegált tehetséges, illetve tehetségek oktatása iránt érdeklődő fiatalokat tömöríti. A Fiatalok Platformjának kiemelkedő, évente megrendezett eseménye az úgynevezett Youth Summit (Csúcstalálkozó), ahol a fiataloknak lehetőségük van megosztani a tehetséggondozással kapcsolatos gondolataikat, tapasztalataikat, illetve tanulni, előadásokat hallgatni ebben a témában. A 2017-es Csúcstalálkozó 60 fiatal részvételével Budapesten került megrendezésre.

A közös munka egyik további szép példája az ír központ által koordinált EGIFT-projekt, melyben 8 ország közösen készít el általános és középiskolai tanárok számára egy tehetségfejlesztést segítő online tananyagot. Az online tananyag érdekessége, hogy a tehetségfejlesztés általuk legfontosabbnak tartott 5 témájában megjeleníti a részt vevő országok specialitásait, ugyanakkor mégis úgy készül el, hogy a világon bárhol könnyen alkalmazható információt adjon. A Matehetsz a tananyag elkészítésében a Tehetségprogramok elkészítésének alapelveiről szóló rész megírását vállalta fel.

Kitekintés

Eleinte az Európai Tehetségsegítő Hálózat tagjainak a hálózatosodásba fektetett önkéntes munkája szükséges ahhoz, hogy a tagok előbb-utóbb a hálózatos tevékenység indukálta előnyöket is megtapasztalhassák, hogy ne maradjanak meg csupán az adminisztratív keretek között. Ugyanakkor a hálózati munka elindulásához stratégiai gondolkodásra és komoly kezdeti „tőkebefektetésre” is szükség van, amelyben a Nemzeti Tehetség Program a Matehetszen keresztül kiemelkedő, egyedi, mondhatni történelmi jelentőségű segítséget adott Európának.

Hosszú távon azonban a hálózatosodás számos – előre szinte meg sem jósolható – előnnyel járhat: felgyorsulhat a tehetségsegítő jó gyakorlatok érdembeli cseréje; várható a nemzetközi kutatási projektek számának növekedése; és az egy-egy régión belüli források hatékonyabb felhasználása is következhet belőle. Bár a hálózat az egyes tehetséges diák távoli környezetéhez tartozik, ám céljai és tevékenységei olyan rendszerszintű szinergiákat hozhatnak létre, amelyek minden szinten hatással lehetnek az egyént körülvevő politikai, kulturális, gazdasági és szociális makrorendszereken keresztül az egyén cselekvési lehetőségeire. Azaz Európa-szerte az Európai Tehetségsegítő Hálózaton keresztül egyre több fiatal tehetség kaphat érdembeli figyelmet és támogatást, segítséget és lehetőséget tehetsége kibontakoztatása, megélése érdekében. Ugyanakkor a hálózat létrejötte jelzi azt az elméletben már többféleképpen megfogalmazott tényt, hogy a tehetség kibontakoztatásához, a tehetséggondozás sikeréhez nem csupán az egyén–család–iskola hármasságában kell gondolkodnunk, hanem országhatárokon átívelő, a szélesebb hazai és európai vagy éppen Európán kívüli közösségek hatásait is figyelembe kell vennünk (Ziegler és Stoeger, 2017; Csermely, 2017; Csíkszentmihályi, 1996/2008).

Az ETSN még a gyermekkorát éli, reméljük, hogy egyszer igazi óriássá növi ki magát, és tömöríti majd mindazokat a szervezeteket Európában, akik kiemelkedően fontosnak tartják a tehetségfejlesztést. Ehhez természetesen további növekedésre, nemzetközi együttműködésre és érdekképviseletre van szükség, de ehhez nyilvánvalóvá kell válnia annak, hogy a tehetségfejlesztés mögött nem csupán egy-egy diák közvetlen környezete, hanem tehetségbarát társadalmak, nemzetközi hálózatok is állnak.

Irodalom

Aalst, F. H. Van (2012). Networking in society, organisations and education. In Istance, D., Kobayashi, M. (Eds), Networks of innovation towards new models for managing schools and systems. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 63–72.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata