- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük
3.2.1. A tehetség kibontakozását segítő társadalmi mikrokörnyezet – tehetségbarát társadalom
3.2.1.1. A tehetséggondozás intézményrendszere Magyarországon (...folytatás)
Montessori óvodák, iskolák,
Waldorf óvodák, iskolák, középiskolák,
Rogers személyközpontú iskolák,
Második esély iskolái: pl. tanodák, Gandhi Gimnázium,
Alternatív Közgazdasági Gimnázium,
Kedves-házak stb.
A fentiekben bemutatott alternatív intézményekben kidolgozott módszertani újítások, tartalmak, nevelési-oktatási módszerek, intézményvezetői modellek átszivárogtak a tehetséggondozással is foglalkozó köznevelési intézményekbe, gyakorlatokba, gazdagítva a tanárok repertoárját.
A 2011. évi CXC. nemzeti köznevelési törvény bevezetését követő években néhány változás történt a köznevelési intézmények gazdálkodásában, fenntartásában, szakmai felügyeletében, pedagógus továbbképzéseken stb., melyek hatással voltak a tehetséggondozásra is. A kiemelten tehetséges gyermekek, tanulók e törvény életbe lépése óta szerepelnek a „különleges bánásmódot igénylő gyermekek/tanulók” kategóriájában.
Létrejött a Klebelsberg Intézményfenntartó Központ (KLIK) később Klebelsberg Központ (KK) és a Tankerületi Központok (TK).
A köznevelési feladatellátás előkészítésében, tervezésében, operatív irányításának megvalósításában, ellenőrzésében sokféle megoldás született. (1) Bevezetésre került az egész napos iskola, ahol a nevelési-oktatási feladatokban erősen megjelent a tehetséggondozás, (2) a középiskolás diákok közösségi szolgálatának kötelezővé tétele az érettségi vizsgához kapcsolódik, (3) bevezetésre került a mindennapos testnevelés, (4) 7. évfolyamtól a központi költségvetés terhére kirándulás szervezhető a tanulók számára a határon túli magyarlakta területekre, (5) valamint kötelezővé vált a hit- vagy erkölcstan oktatása.