- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése
2.6.9.3.2. Sikeres kortárs vizuális tehetséggondozó programok Magyarországon (...folytatás)
A tanítási-tanulási folyamat eredményességét bizonyítja, hogy az évente több helyi és országos pályázaton részt vevő tanulók sok díjat hoznak haza. Az intézmény maga is hirdet rendezvényeket, például pályázatokat, tantárgyközi projekteket, továbbképzéseket tartanak és szakmai módszertani kiadványokat jelentetnek meg (Baranyainé, 2011). Módszerük rövid összefoglalója:
„A művészeti iskola az a hely, ahol kifejezésformát kaphat a kreatív, alkotó magatartás; ahol megtanítjuk tolerálni, tisztelni mások szokásait, kultúráját; ahol lehetőséget teremtünk az együttműködésre, a játékos, élményszerű, komoly munkára; ahol továbbadhatjuk a múlt értékeit, és érzékennyé tudjuk tenni a fiatalokat a jelen problémáira és annak kulturális, művészi kifejeződésére. Az általunk megvalósított kreativitásfejlesztésre épülő képző- és iparművészeti nevelés mindenkitől – pedagógustól, tanulótól egyaránt – produktív tevékenységet követel. Az egyedi tervező- és alkotómunkára épülő kompetenciafejlesztő folyamat a résztvevő személyiségének alakulását pozitívan befolyásolja.” (
2.6.9.12. ábra. „Közös ház” rajz
2.6.9.13. ábra. Gyermekmunka, Igazgyöngy Alapítvány
A berettyóújfalui
Ars poeticájuk szerint:
„Az iskola specialitása, hogy kiemelten foglalkozik a hátrányos helyzetű és cigány származású tanulók, valamint a sajátos nevelési igényű gyerekek művészeti nevelésével. Oktatásunkat 2000 szeptemberében kezdtük.
Intézményünk célja, hogy
2.6.9.14. ábra. A GYIK Műhely SZÍN-JÁTÉK című módszertani kiadványának címlapja
Az Igazgyöngy Alapítvány rajzpedagógiai modelljének középpontjában a kulturális hátrány leküzdése áll. Úgy teremt esélyt, hogy autentikus módon, a fiatalok élettapasztalataira építve tanít egyre újabb kifejezési formákat. A művek motívumvilága az ismert, szeretett környezetből táplálkozik, de megjelennek itt az álmok, mítoszok, jövőképek is. A módszer egyszerre fejleszti a pszichomotoros képességeket és a kognitív gondolkodást és a szociális képességeket is (L. Ritoók, 2017).
Következő fejezet: >>> 2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?