2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.9. A vizuális tehetség

2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése

2.6.9.3.2. Sikeres kortárs vizuális tehetséggondozó programok Magyarországon (...folytatás)

GYIK Műhely (Gyermek és Ifjúsági Képzőművészeti Műhely)

A GYIK Műhely 1975-ben jött létre a Magyar Nemzeti Galéria kezdeményezésére. Első vezetői Szabados Árpád, a Magyar Képzőművészeti Egyetem későbbi rektora és Várnagy Ildikó szobrászművész voltak, és a GYIK Műhely az ő elképzeléseik alapján kezdett működni. „A műhely célja, hogy a kortárs művészet kérdéseit beépítse az alkotói folyamatokba és gondozza a tehetségeket. […] A Műhely jelentőségét támasztja alá, hogy immáron második generációs GYIK-os gyerekek ismerkednek meg kortárs művészetpedagógiával, művészeti neveléssel, tehetséggondozással és ezzel párhuzamosan személyiségfejlesztéssel és alkotáslélektannal.” (idézet a műhely honlapjáról)

A GYIK tanárai művészek és művésztanárok. Munkájukat több kiadvány és feladattár is mutatja, melyek felölelik a kortárs, a tárgyi, téri és környezetkultúra vonásait. A műhelynek sok együttműködő partnere van: múzeumok, iskolák, szövetségek, egyesületek, egyetemek. Önálló szakkörként működik az egyik legelismertebb és legeredményesebb művészeti műhely. Elveik között kiemelkedő szerepet tölt be, hogy nem a rajzi készségek elsajátítására fektetik a hangsúlyt, hanem az alkotómunka megtapasztalására. Válogatás a módszereikből:

„gyakran alkalmazzuk a kortárs művészek munkáit, adaptációit, problémafelvetéseit,

változatos anyaghasználat (minőségi anyagok, használt, hulladék, limlom, kacatok),

show-jellegű, elálmélkodtató foglalkozáskezdés: egy titok, mese, kérdés – ami csodálatot kelt, lenyűgöz, ami leveszi a gyerekeket a lábukról, és egyben inspiráló erővel hat,

a gyermeklélek fantáziavilágának kifejezőnyelvétől eljutni a művészettörténet kérdésköréig,

mi felteszünk egy vizuális kérdést, melyet a gyermekek saját szemléletük szerint oldanak meg,

amilyen hamar csak lehet, anyagokat és eszközöket adunk a gyerekek kezébe,

sosem adunk félkész, előre elkészített, »kézműves« alapokat a gyerekek kezébe,

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?