- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése
2.6.9.3.2. Sikeres kortárs vizuális tehetséggondozó programok Magyarországon (...folytatás)
megkíséreljük a feladatokat az anyagokban rejlő természetes asszociációkhoz alakítani,
preferáljuk a kollázsokat, montázsokat, összetett szobrokat, időszakos installációkat,
használjuk a teret, a téri installáció lehetőségét; fény át- és megvilágítással.” (az idézet forrása: a GYIK Műhely honlapja: http://www.gyikmuhely.hu/muhely)
2.6.9.15. ábra. Építménymakett – papírplasztika, a GYIK Műhelyben készült gyermekmunka
Az ott végzett munkához megfelelő teret biztosít a Magyar Nemzeti Galéria egy terme, ahol lehetőség van családias hangulat kialakítására, a bútorok szabad mozgatására, sok alapanyag („limlom”) felhalmozására és inspiráció gyanánt a korábban készült munkák látható helyen való tárolására. A munka délutánonként folyik, hétköznapokon, igazodva a korosztályok időbeosztásához. 4–14 éves korosztály látogatja a műhelyt, körülbelül 200 diák, természetesen a hét során egymást követő időpontokban elosztva. Rendszeres művészeti témákat hirdetnek meg korosztályok szerint, melyekre jelentkezhetnek az iskolások. Ilyen program például a „Jártamban – kertemben!”, ami egy kertművészeti műhely, ahol kerttörténeti, tájépítészeti, műemlékvédelmi ismereteket sajátíthatnak el a gyerekek alkotás közben. A „Valótlan valóságok” programjában pedig az op-art, az optikai illúziók, az irreális helyzetek, optikai dobozok, tükrök és trükkök kerülnek közelebb a tanulókhoz. A „Rímmel-ámmal” témakörében pedig a 20. századi gyermekversek felhasználásával alkothatnak az érdeklődők (Eplényi [szerk.], 2018).
A GYIK Műhely tehetséggondozásban nyújtott jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy nem a tárgyi vagy technikai készségeket kívánja tökéletesíteni, hanem a személyiségformáló hatása révén fejleszti a kreativitást – nem csak a vizuális területeken.
Következő fejezet: >>> 2.6.9.4. Hogyan értékelhető egy vizuális tehetséggondozó program?