2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.9. A vizuális tehetség

2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése

2.6.9.3.2. Sikeres kortárs vizuális tehetséggondozó programok Magyarországon (...folytatás)

megkíséreljük a feladatokat az anyagokban rejlő természetes asszociációkhoz alakítani,

preferáljuk a kollázsokat, montázsokat, összetett szobrokat, időszakos installációkat,

használjuk a teret, a téri installáció lehetőségét; fény át- és megvilágítással.” (az idézet forrása: a GYIK Műhely honlapja: http://www.gyikmuhely.hu/muhely)

2.6.9.15. ábra. Építménymakett – papírplasztika, a GYIK Műhelyben készült gyermekmunka

Az ott végzett munkához megfelelő teret biztosít a Magyar Nemzeti Galéria egy terme, ahol lehetőség van családias hangulat kialakítására, a bútorok szabad mozgatására, sok alapanyag („limlom”) felhalmozására és inspiráció gyanánt a korábban készült munkák látható helyen való tárolására. A munka délutánonként folyik, hétköznapokon, igazodva a korosztályok időbeosztásához. 4–14 éves korosztály látogatja a műhelyt, körülbelül 200 diák, természetesen a hét során egymást követő időpontokban elosztva. Rendszeres művészeti témákat hirdetnek meg korosztályok szerint, melyekre jelentkezhetnek az iskolások. Ilyen program például a „Jártamban – kertemben!”, ami egy kertművészeti műhely, ahol kerttörténeti, tájépítészeti, műemlékvédelmi ismereteket sajátíthatnak el a gyerekek alkotás közben. A „Valótlan valóságok” programjában pedig az op-art, az optikai illúziók, az irreális helyzetek, optikai dobozok, tükrök és trükkök kerülnek közelebb a tanulókhoz. A „Rímmel-ámmal” témakörében pedig a 20. századi gyermekversek felhasználásával alkothatnak az érdeklődők (Eplényi [szerk.], 2018).

A GYIK Műhely tehetséggondozásban nyújtott jelentősége elsősorban abban rejlik, hogy nem a tárgyi vagy technikai készségeket kívánja tökéletesíteni, hanem a személyiségformáló hatása révén fejleszti a kreativitást – nem csak a vizuális területeken.