2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata

2.8.5. A tehetséggondozó programok hatásvizsgálatára irányuló kutatások eredményei

2.8.5.2. Az Arany János Tehetséggondozó Program hatásvizsgálata (...folytatás)

Összességében elmondható, hogy miközben kiemelkedő fontossággal bír, hogy a tehetséggondozó programok hatását ki lehessen mutatni, erre vonatkozóan egységes gyakorlat még nem alakult ki. A tehetséggondozásban leginkább érintett pedagógustársadalom számára ez a feladat még szokatlan, így szakmai segítségnyújtást igényelnek hozzá.

„A tehetséggondozás hatékonyságának mérésére jelenleg nem állnak rendelkezésre mutatószámok. A sokszínű tehetséggondozás és a szemléletbeli eltérések ellenére fontos lenne, hogy induljon gondolkodási folyamat ennek irányában. A tehetséggondozó programokban részt vevők utánkövetése jelenleg nem működik rendszerszinten. Szükséges lenne ennek módszertani kidolgozása és működtetése.” (Derényi és mtsai, 2015, 100.)

Kézikönyvünk jelen fejezetében épp erre tettünk kísérletet.

Irodalom

Balogh László (2012). Komplex tehetségfejlesztő programok. Debrecen: Didakt Kiadó.

Báthory Zoltán, Falus Iván (1997). Pedagógiai Lexikon I. kötet (A–H). Budapest: Keraban Könyvkiadó.

Derényi András, Fehérvári Anikó, Galántai Júlia, Kállai Gabriella, Szemerszki Marianna (2015). Tehetséggondozás, tehetségfejlesztés. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Fehérvári Anikó (2015). Az Arany János Program tanulóinak eredményessége. In Kállai Gabriella (szerk.), Tehetséggondozó programok. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, 20–48.

Fehérvári Anikó, Széll Krisztián (2014). Méltányosság az oktatásban: tanulói eredmények, szülők, iskola. In Széll Krisztián (szerk.), Az OECD az oktatásról – adatok, elemzések, értelmezések. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.

Galántai Júlia, Szemerszki Marianna (2015). Tehetségpontok hálózata. In Kállai Gabriella, (szerk.), Tehetséggondozó programok. Budapest: Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet.