- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
4.2. a határon túli Tehetségsegítés gyakorlata
4.2.1. Tehetségsegítési helyzetkép a határon túli magyarok lakta területeken
4.2.1.2.1. Az ukrajnai oktatási rendszer jellegzetességei a tehetséggondozás tekintetében (...folytatás)
Az iskola előtti nevelés a családi nevelést, valamint a különböző intézményi (bölcsődei, óvodai, magán) nevelést jelenti. A törvény nem teszi kötelezővé az iskola előtti intézményes óvodai felkészítést (Zakon Ukrajini Pro Oszvitu, 1996, 16.).
A közoktatás, a felsőoktatás és részben a szakképzés (ez utóbbi az ágazati minisztériumokhoz is tartozik) Ukrajna Oktatási és Tudományos Minisztériumának irányítása alatt működik.
Az iskolán kívüli képzést biztosító intézményekhez a sportiskolák, művészeti iskolák különböző típusai tartoznak, ahol az oktatás önkéntes alapon az oktatási időn túl folyik (Zakon Ukrajini Pro Oszvitu, 1996, 19.).
Az Ukrajnában zajló oktatás sok mindenben eltér a Magyarországon megszokott oktatási rendszertől. Az általános és középiskolákban 1–12 pontos rendszer működik. A rendszer önmagában nem is lenne különös, a furcsaság abban rejlik, hogy az elemi iskolában az 2. osztály második felétől osztályoznak 1–12 pontos rendszert alkalmazva, és ez elkíséri a diákokat teljes egészében az érettségiig. Az érettségiző diákok pontokban kapják meg az érettségi eredményeket, melyeket átszámítanak az 1–12 rendszerbe és az alapján állítják ki az érettségi bizonyítványukat. A felsőoktatási intézményekben az 1–5-ös rendszerhez térnek vissza az Ukrajnában tanulók.
Az ukrajnai érettségi rendszer nagyban befolyásolja a nemzetiségek továbbtanulását. Ukrajna felsőoktatási törvénye ugyanis kimondja, hogy csak és kizárólag abban az esetben lehetséges ukrajnai felsőoktatási intézménybe felvételt nyerni, amennyiben a jelentkező a felsőfokú érettségin elérte a minimális pontszámot
Az ukrán állam az iskolán kívüli tehetséggondozásra vonatkozó szabályozással, törvényekkel nem igazán rendelkezik. Az egyes ukrajnai régiók törvényi rendelkezés nélkül, egyedül hoztak létre több olyan tehetséggondozó programot, melyek felkarolják a fiatalokat. Orosz Ildikó (2001) összegyűjtötte az ide vonatkozó 1992–1994-es törvényi előírásokat. A kivonat szövegében 7 szó vonatkozik a tehetségekre. Fontosnak tartják a tehetségek korai felismerését és kibontakoztatását. Módot ugyan nem adnak rá, de említik tehetséggondozó iskolák létrehozását is, melyeknek jelentős szerepet szánnak. Ugyanígy a felsőoktatásban is támogatandónak tartják a tehetségek felkarolását.
Több kiemelt tehetséggondozó program, szervezet tevékenysége is figyelemre érdemes Ukrajnában. A ??????.UA (Holnap Alapítvány) vagy a széles körben Pinchukfundnak nevezett alapítvány tevékenysége egész Ukrajnára kiterjed. Alapítója Viktor Mihajlovics Pincsuk vállalkozó, volt parlamenti képviselő, aki saját tőkéjéből hozta létre ezt az alapítványt, amely egyetemekkel együttműködve nagyon sok területen munkálkodik. Főleg a tehetséges diákokat karolja föl és lehetőségeket biztosít számukra a továbbtanuláshoz, a fejlődéshez és az érvényesüléshez. Az alapítvány fő küldetése, hogy minél több fiatal maradjon a hazájában és próbáljon meg ott érvényesülni. 2500 tehetséges ukrán egyetemi hallgatót támogat, és számtalan programot szervez nekik. Az Arconic Foundation a műszaki oktatást, technikai fejlődést elősegítő ösztöndíjrendszer főleg egyetemisták részére. Leonyid Kucsma volt miniszterelnök hozta létre az ??????? – (Ukrajna) Alapítványt 2004-ben, melynek legfontosabb célkitűzései közt szerepel a tehetséges diákok támogatása és különböző lehetőségek biztosítása számukra. A ????? ? ???? (Bízz Önmagadban) tehetséggondozó program az egyetem előtt álló diákok számára jött létre, a diákok ösztönzése érdekében. Projektjeikben mentorokat neveznek ki a diákok segítésére, emellett évről évre pályázatokat, ösztöndíjakat írnak ki. A kijevi STEPS Center Európai Tehetségpont stratégiai politikai elemzésre és alapvető (alap) alkalmazott és összehasonlító kutatásokra szakosodott. A különböző állami ösztöndíjakkal főleg az egyetemistákat és a PhD-hallgatókat támogatják.
Következő fejezet: >>> 4.2.1.2.2. A tehetséggondozás jellemzői a magyarok lakta területeken