4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.3. Tehetségprogramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben

4.3.1. Elméleti alapok

4.3.1.2. Tehetségpedagógiai programok és ezek feltáró kutatása

4.3.1.2.1. Tehetségpedagógiai programok és egyéb fejlesztőtevékenységek

Abraham Tannenbaum (1983) és James Borland (1989) nyomán Francois Gagnè (2017) módszeresen elkülöníti egymástól a tehetséges gyermekek számára kidolgozott programokat, valamint a különböző szintű és jellegű egyéb fejlesztőtevékenységeket a tehetségpedagógia terén. A program fogalma mindhárom szerző esetében a hosszú távra megtervezett, sok részelemből álló, átfogó tehetségpedagógiai beavatkozás-rendszereket fedi le, amelyek tehetségpedagógiai értelemben gondosan szinkronizált fejlesztőelemek logikus láncolatának sorából épülnek föl. Így a program jellegű pedagógiai beavatkozás-rendszerek egyes részelemei a tanulók fejlődésfolyamatának egész sor minőségi változásán keresztül alkalmazhatók, nem csak egy adott pontján. Ugyanakkor az egyéb tehetségpedagógiai fejlesztőtevékenységek körébe a rövid távú és/vagy fragmentált, bizonyos tekintetben ötletszerű tehetségpedagógiai tevékenységek tartoznak. Gagnè ezeket a fejlesztési formákat az angol nyelvű tanulmányaiban provisionnek nevezi. Feltételezhetjük róluk, hogy ezek is hasznosan működhetnek a tehetséges tanulók képzésében, de jellemzően nem kapcsolódnak egymáshoz szervesen és logikusan, a részfejlesztések nem alkotnak hosszabb távú, szinkronizált, integrált tehetségnevelési rendszereket. Jellegzetes tehetségprogramnak tekinthető tehát például az Arany János Program (Balogh, 2004), amely olyan pedagógiai beavatkozás, amely a tehetséges, hátrányos helyzetű tanulók fejlődésének szélesebb életkori periódusát öleli fel, számos egymással magas szinten szinkronizált részelemből épül fel, és a tehetséges tanulók fejlődésének széles spektrumát fedi le, az akadémikus fejlesztéstől kezdődően például a szociális készségek vagy éppen a tanulók megküzdési készségeinek fejlesztéséig. Jellegzetesen egyéb típusú tehetségpedagógiai fejlesztőtevékenység pedig mondjuk egy 5 foglalkozásból álló akadémikus iskolai minikurzus a csillagászat terén, amelyet példának okáért egy középiskola hirdet meg a fizika és/vagy földrajz tantárgyban tehetséget mutató tanulói számára.

Minden tehetségpedagógiai program fejlesztőmódszerek egész sorát alkalmazza. A módszer egy-egy tevékenységelem pedagógiai technikája; ezért némiképp félrevezetők a hétköznapi nyelvben meghonosodott Suzuki-módszer vagy Kodály-módszer megnevezések (minthogy ezek inkább pedagógiai programok – noha kétségtelenül olyan programok, amelyek speciális képzési technikákat, vagyis speciális pedagógiai módszereket alkalmaznak a fiatalok fejlesztése érdekében). Másrészt érdemes megjegyezni, hogy a tehetségpedagógiai programok során alkalmazott módszerek nem kis részét az oktatás egyéb területein is alkalmazzák. Jellegzetesen ilyen például a projektmódszer. Ezért ezeket érdemes inkább tehetségpedagógiában is alkalmazott módszereknek nevezni, és a tehetségpedagógiai módszerek megnevezést csak az olyan metódusok esetében használni, amelyeket kizárólag a tehetséges tanulók pedagógiai fejlesztésében alkalmaznak. Mivel a tehetségpedagógiai programok komplex fejlesztési rendszerek, általában keverednek bennük a tehetségpedagógiában is alkalmazott fejlesztőmódszerek a csak tehetséges tanulók fejlesztése során alkalmazott módszerekkel.

Következő fejezet: >>> 4.3.1.2.2. Tehetségpedagógiai programok feltáró kutatása