4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN

4.3. Tehetségprogramok: nemzetközi tendenciák a tehetségnevelésben

4.3.1. Elméleti alapok

4.3.1.2. Tehetségpedagógiai programok és ezek feltáró kutatása

4.3.1.2.2. Tehetségpedagógiai programok feltáró kutatása

David Dai több könyvében (Dai, 2010; Dai és Chen, 2014) is amellett érvel, hogy a tehetségpedagógiai módszerek feltáró kutatása magas szintű, paradigmatikus alapokon nyugvó szisztematikusságot igényel. Ennek egyik vonatkozása az, hogy a kutató el tudja helyezni a programot a tehetségkutatások valamely paradigmájában. Dai három ilyen nagy paradigmát különböztet meg, nevezetesen a tehetséges gyerek paradigmáját, a tehetség fejlődés-folyamatelvű paradigmáját, illetve a tehetség mint összetett differenciációs folyamat paradigmáját (ennek leírását lásd a fejezetben később). Másrészt Dai amellett érvel, hogy az adott paradigmában való elhelyezésen túlmenően a programfeltáró kutatásoknak választ kell adniuk arra a kérdésre is, hogy egy-egy program esetében Kik?, Mit?, Miért?, Hogyan? és Milyen eredménnyel? alkottak meg és folytatnak. Dai amellett érvel, hogy ezen szempontok nélkül a programok leírása mozaikos és kontextus nélküli marad.

Mindazonáltal fejezetünk további részeiben megfelelő kutatási háttér és terjedelmi okok miatt mi nem vállalkozhatunk a Dai által megkövetelt szisztematikusságára. Ehelyett először röviden bemutatunk néhány tehetségpedagógiai programot a nemzetközi jó gyakorlatokból (az egyes programleírások nagymértékben Gordon Győri János három korábbi szerkesztett kötetének megfelelő fejezeteire épülnek; Gordon Győri, 2011, 2012, 2016), majd az egyes programok rövid leírását követően, összefoglalásképp néhány, a mai tehetségprogramokat jellemző általános tendenciát mutatunk be.

Következő fejezet: >>> 4.3.2.1. Kína