2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai

2.3.4. Speciális tehetségcsoportok

2.3.4.4. Alulteljesítő tehetségek (...folytatás)

Ide tartoznak a következők: diszfunkcionális család, melyben feszült a kapcsolat a családtagokkal; testvérproblémák, testvérek közötti rivalizálás. Következetlen szerepmodellek a családban, vagy olyan jól teljesítő személy hiánya, akivel a gyermek azonosulhat. Gondot okozhat a minimális szülői monitorozás és iránymutatás. Alacsony szintű, illetve egymásnak ellentmondó szülői elvárások és családi kommunikáció a teljesítménnyel kapcsolatban. A tehetséges gyermek túlzott felhatalmazása (túl korán kezelik felnőttként, idejekorán kapott jogosultságok) is vezethet teljesítményproblémákhoz.

Személyiségtényezők

A strukturálatlan idő felhasználási gondjai, irreális elképzelések, a kitartás hiánya, helytelen megküzdési módok alkalmazása. A szervezési és önszabályozási készségek deficitje. Alacsony önbecsülés melletti irreális elvárások; fokozott kritikai hajlam önmaga és mások felé, autoritásproblémák.

Közösségi tényezők

A kortársak/osztálytársak nyomásra bekövetkező teljesítmény-visszatartás, a valódi képességek elfedése a beilleszkedés érdekében, egészségtelen mértékű osztálytermi versengés, kirekesztés és bántalmazás.

Az alulteljesítés egyéni és csoportjelenségként is megközelíthető.

Egyéni és csoportjelenségként is értelmezhető az alulteljesítés. A korábban tárgyalt speciális tehetségcsoportok veszélyeztetettnek mondhatók az iskolai alulteljesítés szempontjából, csakúgy, mint a kisebbségi csoportokhoz tartozó, illetve alacsony szocioökonómiai státuszú családok gyermekei. Ezekben az esetekben főként iskolai és közösségi tényezők játszanak szerepet (pl. a sajátos szocioemocionális jellemzők és az ezekből fakadó szükségletek figyelmen kívül hagyása, az adaptív tanítási stratégiák hiánya, a kedvezőtlen iskolai és tantermi klíma, stb.), de természetesen nem kizárt a másik két tényezőcsoport hatása sem. Individuális szemszögből nézve elsősorban személyiségjellemzők, illetve kedvezőtlen családpszichológiai folyamatok ragadhatók meg, de most is érvényes, hogy a kedvezőtlen iskolai és közösségi hatások is szerepet játszhatnak a kialakulásban, vagy a tünetek intenzitásának növekedésében. A prevenció és az intervenciók fókusza természetesen a domináns okok függvényében változik: az oktatási-nevelési környezet és/vagy a tananyag megváltoztatásától, az iskolán kívüli tevékenységek támogatásán és az egyéni tanácsadáson át a családterápiáig terjedhet.

Irodalom

Attwood, T. (2008). Különös gyerekek. Budapest: Animus Kiadó.

Balogh László (2004). Iskolai tehetséggondozás. Debrecen: Debreceni Egyetem.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai