- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.3.4. Speciális tehetségcsoportok
2.3.4.4. Alulteljesítő tehetségek (...folytatás)
Ide tartoznak a következők: diszfunkcionális család, melyben feszült a kapcsolat a családtagokkal; testvérproblémák, testvérek közötti rivalizálás. Következetlen szerepmodellek a családban, vagy olyan jól teljesítő személy hiánya, akivel a gyermek azonosulhat. Gondot okozhat a minimális szülői monitorozás és iránymutatás. Alacsony szintű, illetve egymásnak ellentmondó szülői elvárások és családi kommunikáció a teljesítménnyel kapcsolatban. A tehetséges gyermek túlzott felhatalmazása (túl korán kezelik felnőttként, idejekorán kapott jogosultságok) is vezethet teljesítményproblémákhoz.
Személyiségtényezők
A strukturálatlan idő felhasználási gondjai, irreális elképzelések, a kitartás hiánya, helytelen megküzdési módok alkalmazása. A szervezési és önszabályozási készségek deficitje. Alacsony önbecsülés melletti irreális elvárások; fokozott kritikai hajlam önmaga és mások felé, autoritásproblémák.
A kortársak/osztálytársak nyomásra bekövetkező teljesítmény-visszatartás, a valódi képességek elfedése a beilleszkedés érdekében, egészségtelen mértékű osztálytermi versengés, kirekesztés és bántalmazás.
Az alulteljesítés egyéni és csoportjelenségként is megközelíthető.
Egyéni és csoportjelenségként is értelmezhető az alulteljesítés. A korábban tárgyalt speciális tehetségcsoportok veszélyeztetettnek mondhatók az iskolai alulteljesítés szempontjából, csakúgy, mint a kisebbségi csoportokhoz tartozó, illetve alacsony szocioökonómiai státuszú családok gyermekei. Ezekben az esetekben főként iskolai és közösségi tényezők játszanak szerepet (pl. a sajátos szocioemocionális jellemzők és az ezekből fakadó szükségletek figyelmen kívül hagyása, az adaptív tanítási stratégiák hiánya, a kedvezőtlen iskolai és tantermi klíma, stb.), de természetesen nem kizárt a másik két tényezőcsoport hatása sem. Individuális szemszögből nézve elsősorban személyiségjellemzők, illetve kedvezőtlen családpszichológiai folyamatok ragadhatók meg, de most is érvényes, hogy a kedvezőtlen iskolai és közösségi hatások is szerepet játszhatnak a kialakulásban, vagy a tünetek intenzitásának növekedésében. A prevenció és az intervenciók fókusza természetesen a domináns okok függvényében változik: az oktatási-nevelési környezet és/vagy a tananyag megváltoztatásától, az iskolán kívüli tevékenységek támogatásán és az egyéni tanácsadáson át a családterápiáig terjedhet.
Irodalom
Attwood, T. (2008).
Balogh László (2004).