- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
2.5.1.2. A gazdagítás gyakorlati eszköztára a fejlesztési folyamatban
2.5.1.2.2. A kritikai gondolkodás fejlesztése mint gazdagítási módszer (...folytatás)
Felismeri a következetességet.
(3) Kikövetkezteti-megoldja a problémákat és meghozza az ésszerű következtetéseket:
Meghozza és megítéli az induktív konklúziókat.
Levezeti és megítéli a deduktív validitást.
Előrevetíti a valószínű következményeket.
A kritikai gondolkodási készségek fejlesztését a tehetségprogramokban legjobban az általános iskola felsőbb osztályaiban és a középiskolában lehet megvalósítani. Habár a kritikai gondolkodás néhány aspektusát, különösen azokat, amelyek a logikához kapcsolódnak, elvont formában is lehet tanítani, valószínű, hogy a képességek jelentéssel bíró kontextusokra történő általánosítása fogja leginkább biztosítani a kritikai gondolkodás készségének átvitelét a valódi szituációkra (további részletek: Balogh, 2004; Tóth L., 2007).
Következő fejezet: >>> 2.5.1.2.3. Kérdezési technikák fejlesztése a gazdagítás részeként