2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.4. Tehetséggondozás a kémiatudományban

2.6.4.3. Képességfejlesztés

2.6.4.3.1. Asszociációs gyakorlatok (...folytatás)

A fogalmi háló lánc- és csillagszerűen hálózattá összekapcsolt elemekből áll. A háló az ismeretek rendszerének jobb megértését teszi lehetővé azáltal, hogy az elemek közötti hierarchikus kapcsolódás jól áttekinthető, valamint azt is, hogy milyen kapcsolódások mentén lehet eljutni egy-egy fogalomhoz.

Az iskolai gyakorlatban összefoglaló, új ismereteket feldolgozó órákon és számonkérések alkalmával jól használhatók.

Egyszerű fogalmi hálót tanulók is szívesen állítanak össze. A tanár megad például három fogalmat (cukor, keményítő, születésnap), melyet a tábla három távoli részére felír, és a tanulók lánc- és csillagalakzatban kapcsolatokat keresnek. A kapcsolatok szabad asszociáción is alapulhatnak.

Az elvont gondolkodás fejlesztése

A gondolkodás a megismerő tevékenység legmagasabb foka. Lehetővé teszi összefüggések feltárását, azok megértését olyan dolgokról, jelenségekről, amelyek érzékszerveinkkel nem hozzáférhetők. A gondolkodás lehet konkrét vagy elvont.

Kémiafoglalkozásokon az elvont gondolkodás fejlesztésére többféle játékos módszert alkalmazhatunk. Ilyen jól ismert gyakorlat a közös tulajdonságok keresése.

Mi a közös a nátriumban és a káliumban?

2.6.4.1. ábra. Tanulói ötleteken alapuló asszociáció (ötletroham)

A tanulók nagyon szeretik tulajdonságlisták alapján egy ismeretlen anyag felismerését.

Ilyen lista lehet például az alábbi:

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.4.4. Kooperatív technikák alkalmazása a tehetséggondozásban