2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.6. Főbb tehetségterületek

2.6.5. Tehetséggondozás a fizikatudományban

2.6.5.3. A tehetségfejlesztés lehetőségei a fizikatudományban

2.6.5.3.2. Gondolkodásban tehetségesek fejlesztése (...folytatás)

Szolgálhatja új ismeret bevezetését vagy meglévő mélyítését, szintetizálását. A váltóáramú körben a tekerccsel azonos ágon lévő izzó viselkedését mutathatjuk az önindukció létének elméleti tárgyalása után. Ekkor igazolásként, demonstrálásként használjuk, megmagyarázása gyakorlás. Ha előtte, akkor gondolatébresztő jelenség, kérdések útján juthatunk az új fogalomhoz. A Cartesius-búvár működése látványos, korrekt magyarázata igazi megértést, logikus okfejtést igényel, annak mélysége differenciálásra is alkalmas.

(e) „Számolási” feladat

Történhet ténylegesen adatokkal. Célja a valós élethez való kapcsolás lehet. Egy kő esési idejéből az esési magasság kiszámítása egy várkútnál tett kiránduláson is érdekes lehet. Alkalmas a mértékegységek szerepének tudatosítására, a realitásérzék fejlesztésére.

A paraméterekkel adott feladat a tanulók nagy részének értelmetlen. Tehát már a fejlesztési cél, hogy a benne rejlő általánosítási lehetőséget észrevetessük, elemzésre alkalmasságát megmutassuk. Magas szintű absztrakciót igényel.

(f) Becslés

Tartozhatna az előző kategóriába is, de több annál. Ha egy ház fűtésének hatásfokát kell megbecsülni, akkor az első kérdés az, hogy egyáltalán milyen adatokat vegyünk figyelembe, milyen elhanyagolások indokoltak. Ez sokkal inkább komplex problémamegoldás, mint számolás.

(g) Összetett feladat

A fentiek bármilyen kombinációja elképzelhető. Erre a szintre csak a legjobbak jutnak el. A részlépésekben való jártasság megszerzésén túl kreativitásra is szükség van.

Az utóbbi három feladattípus valójában már a következő részterületre vonatkozik, a teljesség kedvéért került ide.

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.6.5.3.3. A matematikában tehetségesek fejlesztése