- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.9.2. A vizuális tehetség felismerése, tehetségdiagnosztikai eszközök a vizuális nevelésben
2.6.9.2.2. A portfólió mint a vizuális alkotások értékelési módszere (...folytatás)
Transzverzális és más kompetenciák is feltárhatók a portfólión keresztül. Transzverzális kompetenciák például a kritikai gondolkodás, a tanulási képességek, a kezdeményezőkészség. Az ESCO (
A portfólió a vizuális nevelésben egy tanulónak egy meghatározott időszakban (pl. tanév), vagy egy projekten, feladaton belül készített munkáinak összessége. Tartalmazza a felmerülő ötleteket, a kiválogatás menetét, fotót, rajzokat, jegyzeteket, munkanaplót, szöveges feljegyzéseket. A portfólió-értékelés eredménye több képességre és ismeretre terjedhet ki, mint csupán egy feladat értékeléséből származó eredmény, így átfogóbb és jellemzőbb képet nyújt az alkotóról. A portfóliót értékelheti a tanár, bizonyos vizsgáknál a külső értékelő is, de a kortársak észrevételei is lehetnek nagyon építőek. A tanulóknak is nagy haszonnal jár, ha rögzítik munkájuk minden egyes lépését, amennyire ezt lehetőségeik engedik. Természetesen ebben a vezető tanári segítségre is szükségük van. A portfóliónak gyakorlatilag egy folyamatot kell tükröznie, nemcsak egyszerűen a munkákat sorakoztatják fel benne a diákok, hanem rögzíteniük kell a tanár által kiadott feladatot, a kutatásuk eredményeit és a megoldás keresése közben felvetődött ötleteiket, vázlataikat is. Ennek haszna, hogy megtudhatjuk a diákról:
mennyire képes a korábbi élményeit hasznosítani,
mennyire képes nyitottan reagálni mások gondolataira,
képes-e különböző forrásokból információkat gyűjteni,
több oldalról vizsgálni egy adott problémát,
következtetéseket levonni,
kapcsolatot teremteni távoli dolgok között,
reálisan tervezni,
kitartóan dolgozni.