- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.9.2. A vizuális tehetség felismerése, tehetségdiagnosztikai eszközök a vizuális nevelésben
2.6.9.2.3. Rajzversenyek (...folytatás)
A döntőbe jutás feltétele a technikák megfelelő alkalmazása és a szakmai zsűri által meghatározott szempontok teljesítése. Feltétele az alkalmazott technikák magabiztos használata mellett a bírálóbizottság által meghatározott értékelési kritériumok teljesítése. Az így kiválogatott munkák kerülnek az elődöntőbe. Végül, akik ezen a rostán is átjutottak, részt vehetnek a döntőn, amelyre a gimnáziumban kerül sor.
A verseny 2019-ben csoportos megmérettetést jelent majd. Ez a nemzetközi viszonylatban valószínűleg egyedülálló, a 21. századi képességek közül az egyik legmagasabbra értékelt képességet, a
Szabadfogású Számítógép Verseny
Ez a verseny csak egy példa a média használatára a tehetséggondozásban. Azért is fontos ezzel a műfajjal foglalkozni, mert a vizuális tehetségek nem azonosak a rajzi tehetséggel. A vizuális tehetségek nem minden típusa képes a hagyományos médiumokkal jól alkotni. Viszont vannak olyanok, akik jól dolgoznak a digitális képi megjelenítéssel. Ezt használja ki a Szabadfogású Számítógép Verseny, amelyre a várt pályamunkák köre igen tág. A kritérium, hogy számítógép alkalmazásával készüljön az alkotás. Nevezni lehetséges „jövőbeli találmánnyal”, „egy probléma megoldásával”, „művészi alkotással”, ami testet ölthet animációban, rajzban, zenében, játékban, honlapban, kiegészítő alkalmazásban, mobil applikációban, kutatásban, robotban, saját készítésű szoftverben vagy bármilyen egyéb informatikai megoldásban. A versenyt 19 év alattiaknak hirdeti a C3 Alapítvány. Partnerversenyei Svájcban, Németországban és Ausztriában is léteznek. A nyereményként járó díjak személyre szabottak, minden évben olyan jutalomban részesülnek a nyertesek, mely számukra személyes haszonnal is jár, emellett az egyik partnerversenyre is ellátogathatnak, Zürichbe, Drezdába vagy Linzbe, ahol bemutathatják saját műveiket.
A verseny zsűritagjai: médiaművész, programozó, zenész, informatikatanár, animátor, illusztrátor, digitális start-up vállalkozás vezetője, illetve korábbi nyertesek. A vizuális képességek ilyen fajta értékelése és megközelítése már a munka világában zajlik, az új szakmák képviselői értékelik, díjazzák, mondanak véleményt a fiatalok munkáiról, életszerű helyzet elé állítva őket. A tehetségesebbek egy-egy sikeres pályamű kapcsán elköteleződhetnek jövőbeli pályafutásukat illetően.
Következő fejezet: >>> 2.6.9.3. A vizuális tehetség fejlesztése