- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
2.6.14.2. Mérhető-e a spirituális intelligencia?
2.6.14.2.1. Kérdőívek
A szkeptikusok ellenére mondhatjuk, hogy számos önkitöltéses kérdőíves mérési eszköz létezik, és szinte mindegyik 21. századi konstrukció. Magyar nyelven publikálva egyelőre csak a Tomcsányi és kutatótársai által 2011-ben készített és validált, Piedmont-féle Spirituális Transzcendencia Skála magyar változata érhető el (lásd 1. internetes forrás). A 9 itemes Likert-skálás kérdőív a spirituális intelligenciaterületen belül a következőket méri:
(a) az ima vagy meditáció által érzett beteljesülés érzését
(b) univerzalitást (egyetemesség), a szelf kiterjesztése az élet tágabb jelentésébe és céljába vetett hit révén;
(c) összekötöttséget, melyben az egyén egy nemzedékeken és csoportokon átívelő összekapcsolódás felelős részét alkotja (részletesebben: Tomcsányi és mtsai 2011) (a konkrét skála tételei elsősorban az elhunytakkal való kapcsolatra utalnak [Spirituális Transzcendencia Skála, 2011]).
Annak ellenére, hogy nem magyar nyelvűek, még három – a spiritualitást elvileg vallásosságtól mentesen is mérő – kérdőívről szeretnénk az említés szintjén beszélni, hiszen érdekes megnézni, hogy milyen alskálák léteznek. Mindhárom kérdőív önjellemzésen alapul, és megbízhatónak tartott (King, 2008).
Az első, a 2004-ben Nasel által összeállított, 17 itemes Spiritual Intelligence Scale (SIS) skála, amely a spiritualitás két dimenzióját próbálja megragadni: a lét kérdéseivel való foglakozást és az isteni jelenlét tudatosságát
A második mérőeszköz az úgynevezett Integrated Spiritual Intelligence Scale (ISIS, lásd 2. internetes forrás) 83 itemes, 22 alskálát tartalmazó tesztje. Érdemes belepillantanunk – ha nem is a teljesség igényével –, hogy mire is kíváncsi kérdőív. Kérdései többek között kiterjednek a szépséghez való hozzáállásra, a hála érzésére, az ítélőképességre, az örömre, a belső teljesség érzésére, az intuícióra, a nyitottságra, az örömérzésre, az éber jelenlétre
A harmadik, és a szakirodalom alapján úgy tűnik, hogy a legtöbbet vizsgált és több nyelvre adaptált a 2008-ban létrehozott, eredetileg három variációban is létező (SISRi-84 itemes; SISRI-39 itemes; SISRI-24 itemes változatok) King-féle kérdőív: a Spiritual Intelligence Self-Report Inventory (SISRI) teszt. Négy alskálája King saját modelljét alapul véve a következőket vizsgálja:
(a) a kritikus egzisztenciális gondolkodást,
(b) a személyes jelentés létrehozásának képességét
Következő fejezet: >>> 2.6.14.2.2. A tehetségterület azonosítása tanárként