2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek

2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek

2.1.1. Tehetségmodellek mint a fejlesztő programok kiindulási alapjai

2.1.1.5. Öröklés – környezet – gyakorlás a szakértelem megszerzésében

2.1.1.5.2. Ericsson – a szakértővé válás útja (...folytatás)

kezdetben meg kell szerettetni a fiatallal az adott területet;

majd segíteni a szükséges készségek, tudás kifejlesztését (a technika tanítása);

végül segíteni kell a tehetséges egyént abban, hogy megtalálja saját egyedi stílusát, módszerét, vagy azt a területet, amelyben alkalmazni tudja megszerzett szakértelmét.

(g) A kiválóság elérése korlátozott alacsony motivációval, nem megfelelő mentális hozzáállással, a coping (megküzdés) hiányával, a reziliencia (rugalmas alkalmazkodás) hiányával, a nem optimális tanulási lehetőségekkel, és persze véletlen események is befolyásolják.

(h) A fejlődés ugyanakkor fenntartható, javítható, felgyorsítható. Ez függ az oktatási lehetőségek elérhetőségétől (beleértve az iskolán kívüli programokat és mentorálást), a pszichológiai és szociális támogatástól és a gazdasági tőkétől is.

Nincs ebben semmi meglepő, hiszen Wilhelm Volkmann (1863; idézi: Kozma és Kovács, 2005) már a 19. században leírta, hogy a tárgyak vizuális felismerése javul gyakorlás hatására – „gyakorlat teszi a mestert” –, Bryan és Harter (1899; idézi: Ericsson, 2005) pedig azzal érvelnek, hogy tízéves gyakorlat szükséges ahhoz, hogy valaki hivatásos távírász legyen. Így jutunk el az ericssoni szlogenhez: 10 év, illetve 10 ezer óra szükséges ahhoz, hogy valaki kezdőből profivá fejlődjön. Hogy mit jelent a szakértőség? Például egy probléma „mély struktúrájának” gyors és pontos felismerését. A szakértők pontosabb önellenőrzéssel is rendelkeznek saját készségeik és hibáik felismerésében, sikeresebbek a megfelelő stratégiák kiválasztásában (pl. adatvezérelt vs. hipotézisvezérelt stratégiák, noha a profi mindkettőt használja), illetve jobbak a területspecifikus ismeretek automatikus használatában, a kognitív folyamataik feletti kontroll gyakorlásában. A 2.1.13. ábrán látható a kezdőtől a profivá válásig terjedő fejlődés útja és az azt befolyásoló tényezők.

2.1.13. ábra. Egy adott tehetségterület fejlődési pályája (Subotnik és mtsai, 2011, 34. nyomán egyszerűsítve – az ábra magyarázatát lásd alább)

Előző oldal

Következő fejezet: >>> 2.1.1.6. Összefoglalás