3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük

3.2.1. A tehetség kibontakozását segítő társadalmi mikrokörnyezet – tehetségbarát társadalom

3.2.1.1. A tehetséggondozás intézményrendszere Magyarországon (...folytatás)

általános iskola,

gimnázium, szakgimnázium, szakközépiskola (szakiskola)

alapfokú művészeti iskola,

gyógypedagógiai, konduktív pedagógiai nevelési-oktatási intézmény,

kollégium,

pedagógiai szakszolgálati intézmény,

pedagógia-szakmai szolgáltatást nyújtó intézmény.

A köznevelési feladatokat, így a tehetséggondozást Magyarországon alternatív és/vagy reformpedagógiai intézmények is ellátják. A jogi rendelkezések a gyakorlatban 1993 óta biztosítják az intézménylétesítés szabadságát (ez a lehetőség először az oktatásról szóló 1985. évi I. törvény 1990. évi módosításával nyílt meg). A törvény eredeti szövege szinte teljeskörűen megengedte, hogy közoktatási intézményt létesítsenek az állami szervek és a helyi önkormányzatok mellett az egyházi jogi személyek, a kisebbségi önkormányzatok, a gazdálkodó szervezetek, alapítványok, egyesületek és más jogi személyek, valamint természetes személyek (Szüdi, 2001).

Ezektől a közoktatási/köznevelési intézményektől gyakorta a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küzdő, lemorzsolódó tanulók/fiatalok problémáinak megoldását remélték/remélik, de a tehetséggondozásban is fontos szerepet töltenek be.

Napjainkban ez kiegészült a tehetséggondozás feladatainak megvalósításával. Ezen intézmények legismertebbjei:

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 3.2.2. Tehetségsegítő szakemberek szerepei, kompetenciái és kompetenciahatárai