3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük

3.2.3. Interprofesszionális együttműködés a tehetséggondozásban – a tehetségsegítő esetmegbeszélés

3.2.3.1. Az esetmegbeszélés szerepe és jelentősége a tehetségsegítésben

A tehetséggondozás környezeti rendszere együttműködve hatékonyabban tudja támogatni a tehetség fejlődését. A különböző szakemberek eltérő látószögből közelítik meg a gyermeket, annak képességeit, problémáit, ötleteket adhatnak egymásnak a felmerülő problémák kezelésére vonatkozóan. Az esetmegbeszélés segítséget nyújthat a diákokkal, szülőkkel, kollégákkal való elakadások, konfliktushelyzetek feloldásában, a problémás gyermekkel, családdal való munkában, az aktuális pedagógiai helyzetek megoldásában, a diákok motiválásában, a pedagógus–szülő–gyermek viszony javításában, a kommunikáció erősítésében (Orosz, 2013).

Az esetmegbeszélés leginkább a szociális szakmákban elterjedt módszer, ezért a család- és gyermekjóléti szolgálatok és központok feladataihoz kapcsolódó fogalomtár meghatározásait adaptáltuk a tehetséggondozó munkára.

Az esetmegbeszélés kifejezés gyűjtőfogalom, amely a problémákat feltáró, megbeszélő, illetve a tehetséggondozási folyamat feladatellátását egyeztető munkaforma, mely egy adott eset (gyermek vagy család) ügyében az összes, az aktuális probléma megoldásában érintett szakember bevonásával történik. Célja a közös problémadefiniálás, az esetvezetés során vállalt feladatok tisztázása, a segítő folyamat együttes megfogalmazása, megtervezése (Fogalomtár, 2010).

Az esetmegbeszélés különböző formákban valósulhat meg:

Az esetkonzultáció az esetfelelős és az esetkezelésbe bevont más szakember vagy szakemberek (de nem valamennyi érintett) között zajló, az adott esetre vonatkozó információcsere, tájékoztatás (Fogalomtár, 2016).

Az esetkonferencia egy adott család ügyében tartott megbeszélés, amelybe a családot és a családdal foglalkozó szakembereket is be kell vonni. Aktuális problémát megbeszélő csoport, amelyet egy adott esettel kapcsolatosan – a tehetséggondozási folyamat során akár több alkalommal is – más-más célból (kockázatelemzés, helyzetértékelés, tervezés, feladatok, szerepek kijelölése, akadályok elemzése, döntés-előkészítés stb.) az összes érintett (legalább 3 szakember, szülő, korától függően a gyermek is) és a lehetséges támaszt jelentő személy, intézmény bevonásával tartanak (Fogalomtár, 2016).

Az esetmegbeszélő csoport: Olyan csoport, amelyet a tehetségsegítő szolgáltatást biztosító munkatársak egymás tájékoztatása, szakmai segítése céljából, konkrét ügyek feldolgozása kapcsán tartanak. A team-esetmegbeszéléseket célszerű előre megszabott rendszerességgel megszervezni (Fogalomtár, 2016). Az esetmegbeszélő csoport a tehetséggondozásban professzionálisan dolgozó szakembereknek teremt alkalmat egy szélesebb szempontú esetfeldolgozásra.

Az esetmegbeszélés nem feltétlenül nyújt kész receptet a megoldásra. Elsősorban arra világíthat rá, hogy mi miatt lehetnek elakadások, és milyen irány vezethet megoldáshoz az adott pedagógiai szituációban. Nem cél a résztvevők esetleges személyes problémájának feszegetése, mély feltárása.

Ajánlások, szakmai kritériumok az esetmegbeszélés vezetőjére:

Pszichológus vagy a rendszerszemléletű tanácsadással kapcsolatos végzettség.

Következő oldal

Következő fejezet: >>> 3.2.3.2. Az esetmegbeszélés menete, lépései