3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS

3.2. A tehetségfejlesztő szakemberek szerepei, együttműködésük

3.2.3. Interprofesszionális együttműködés a tehetséggondozásban – a tehetségsegítő esetmegbeszélés

3.2.3.3. Az esetmegbeszélés dokumentálása – eredményességének nyomon követése (...folytatás)

Polonkai Mária (szerk.) (2015). Pedagógusszerepek a tehetséggondozásban. (Géniusz Könyvek 40. szám) Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

Szüdi János (2001). A közoktatás változásai. Új pedagógiai szemle, 56(6), 3–14.

Tamás Márta (2013). Szakmai kompetencia megosztás a tehetséggondozásban. A tehetségkoordinátor feladatai. In H. Nagy Anna (szerk.) (2013). Szakmai ajánlások pszichológusoknak a tehetséggondozáshoz. Budapest: Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége.

T. Kiss Judit (2012). A humán tőke statisztikai mérhetősége. Statisztikai Szemle, 90(1), 64–88.

Vályi Gábor (é. n.). A segítő segítése 1. Esetmegbeszélés (Munkaanyag). Budapest: Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézet.

Internetes források

1. 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1100190.TV.

2. Mentor – tutor fogalma: http://www.e-nyelv.hu/2011-09-12/egyetemi-mentor-tutor/

3. MAB akkreditációs elvárásai, szakmai bírálati szempontjai (SzBSz) az alapképzési szakok indításának véleményezésében: http://www.mab.hu/web/tir/doc/szbsz_bs3.pdf

4. 16/2010 (IV. 15.) EüM rendelet az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakmai képzés részletes szabályairól https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A1000016.EUM.

Előző oldal Következő oldal

Következő fejezet: >>> 3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok