- A tehetség kézikönyve elé
- 1. A HAZAI TEHETSÉGSEGÍTÉS TÖRTÉNETE, EREDMÉNYEI 1990-IG
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 1.2. Tehetségsegítés a késői reneszánsz és a barokk korban (1526–1772)
- 1.3. Tehetségsegítés a magyar felvilágosodás korában (1772–1800)
- 1.4. Tehetségsegítés a nyelvújítás idején és a reformkorban (1800–1848)
- 1.5. A szervezett tehetségsegítés alapjainak lerakása a 19. században
- 1.6. Szervezett tehetségsegítés a századfordulótól a második világháborúig
- 1.7. Tehetségsegítés a szocializmusban a rendszerváltásig
- 1.1. Tehetségsegítés Magyarországon a középkorban (1526-ig)
- 2. Elméletek, módszerek, tehetségterületek
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 2.2. Azonosítás, mérés; versenyek. A fejlesztés módszerei; eltérő fejlődési életutak
- 2.3. A tehetségígéretek fejlődésének általános jellemzői, kiemelten az alulteljesítő és speciális bánásmódot igénylő más tehetségesek fejlődésének sajátosságai
- 2.4. A komplex tehetségfejlesztő programok kidolgozásának tartalmi szempontjai
- 2.5. Pedagógiai és pszichológiai módszerek, eszközök a tehetségfejlesztő programok megvalósításához
- 2.6. Főbb tehetségterületek
- 2.7. Tehetséggondozó tantervek, programok készítésének metodikája
- 2.8. A komplex tehetséggondozó programok hatásvizsgálata
- 2.1. Intelligencia és tehetség; tehetségmodellek
- 3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
- 4. TEHETSÉGSEGÍTŐ PROGRAMOK HAZÁNKBAN ÉS MÁS ORSZÁGOKBAN
- Tartalomjegyzék
3. SZAKEMBEREK, SZÉLES KÖRŰ EGYÜTTMŰKÖDÉS
3.3. Példaértékű, jelenleg működő tehetségterületi fejlesztő programok és komplex programok
3.3.4. Tehetséges tanulók támogatására irányuló programok
3.3.4.3. Nem kormányzati fenntartású intézmények támogató programjai (pl. civil kezdeményezések, vállalatok, vállalkozások stb.)
Példaként említünk néhány programot, a teljesség igénye nélkül. A Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetsége az uniós projektből a programjaiban részt vevő fiatalok egyedi fejlesztésének segítésére, ösztönzésére, tehetségek kibontakoztatásának támogatására ösztöndíjat biztosít tanulóknak, fiataloknak. Az ösztöndíjak odaítélése tartalmi elemek figyelembevételével történik: (1) tehetségszűrés, -azonosítás eredményeképpen a tanuló az átlagosnál jobb képességgel rendelkezik, (2) felmutatható produktummal rendelkezik, (3) folyamatos fejlesztésben részesül, (4) relatív hátrányos helyzete nehezíti a tehetsége kibontakozását, (5) szociális helyzete indokolja a támogatást.
A tehetségek támogatása nemcsak az oktatási rendszer feladata, hanem össztársadalmi ügy is.
A vállalatok, vállalkozások társulnak a Magyar Tehetségsegítő Szervezetek Szövetségének tehetségsegítő tevékenységéhez, és a szervezetben működő Tehetségsegítő Tanácsok és Tehetségpontok a környezetükben lévő gazdálkodó szervezetek tehetségsegítő tevékenységét évente Genius Loci-díjjal ismerik el.
A fejezetben felsorolt tehetséggondozó programok, szervezeti formák, munkaformák, módszerek más-más tehetséggondozásban részt vevő célcsoportnak szólnak, nem is minden esetben érik el a célzott populációt, ugyanakkor azt gondoljuk, hogy a programokban részt vevő tanulóknak felkeltik az érdeklődését, növelik a motivációjukat, tanulási kedvüket.
Ugyancsak fontos a programok megismerése, alkalmazása abból a szempontból, hogy általuk változik a pedagógusok pedagógiai, módszertani kultúrája; szemléletük és a programok transzferhatása a későbbiekben érezhető lesz.
Irodalom
Balogh László (2012).
Expanzió Kft. (2009).
Dévényi A., Expanzió Kft., Fehérvári A., Galántai J., Kállai G., Szemerszki M. (2015).
Herskovits Mária (2005). Mit kezdjünk a tehetséggel?